Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

ponyegrác 684
porhó
mír nem eszel szalonnát? Ládd a magyar
megeszi, neket hó²nap kiteszi.
ponyegrác l. ponyedrák
ponyva ~ fn 1. Erős, durva, sűrű vászon,
amelyet a fa alá terítenek, hogy ráessen a
gyümölcs. Ponyvát tettek a fa alá, és úty
hullot le a szilva. 2. Echo. EssőÝ ellen It is
húszhattunk a kocsira. Erős, durva, sűrű vászon/nyitott
helyiséget eső és nap ellen védő,
kifeszíthető ernyő. Sz: Felrászta a It: gubás
jó vásárt csinált, elkelt az áruja. Ö: áruló~,
rudas~, törekhordó~.
ponyvatartó mn Ponyvatartó² léc: a sátorlap
elejét és hátulját kitámasztó léc, amely
kifeszíti a ponyvát. A ponyvatartó² léccel feszís
ki a sátorlapot!
ponyváz Ö: le~.
popa ~ fn Kenyérfalat. Sz. Kicsi pecsi,
naty ~, asz monta az öreg Konya: 〈gyerekeknek
mondva:〉 kis húst egyenek nagy kenyérrel.
popál ~ i 〈Kisgyermek〉 kenyeret eszik.
pópium pó²pijum fn 1. Vadon növő, öt
szírmú, sárga virágú gyógynövény; ínnyújtó.
2. Ennek felhasználásával készített kenőcs. A
pó²pijumho nítyféle zsíradík vó²t: szarvasfaggyú,
birkafaggyú, nyúlháj, sündisznó²zsír.
pópiumos pópijumos mn Pó²pijumos csupor:
olyan csupor, amelyben a pópium nevű
kenőcsöt tartják. Pó²pijumos kenőÝcs: pópium
felhasználásával készült kenőcs. A pó²pijumos
kenőÝcsöt reumára, köszvínyre használták.
popó popó² fn (gyny) Kisgyermek feneke.
por ~ fn Sz: Az Isten álgya meg a haló²
~ába is: 〈áldás〉. Az őÝszit a ~ba: ti. vetik.
ŐÝszel ~ba, tavasszal sárba vess!: az a jó, ha
ősszel száraz, tavasszal pedig nedves földbe
kerül a mag. Ö: bors~, büdöskénvirág~, csillagos~,
epe~, fűrész~, halmaszlag~, juh~,
katuka~, liszt~, ló~, malom~, nembánom~,
persze~, plajbász~, puska~, sor~, tejoltó~,
viksi~.
porcelánnadrág ~ fn Fehér v. csontszínű
szövetből, flanelből v. vászonból készült férfinadrág.
porció porcijó² fn 1. Adag. 2. Adó. Rígen
kétféle porcijó² vó²t: főÝdadó² meg etyházadó².
Sz: Mám megitta a maga porcijó²ját:
berúgott, részeg. Ö: fél~, kutya~.
porciós porcijó²s mn Porcijó²s üveg:
olyan pálinkásüveg, amelyből egyszerre csak
egy adagnyi ital jön ki. A porcijó²s üveg
nyakánál ety kis juk vó²t, fent eggy öblös rísz,
abba csak ety porcijó² tért, de ha leengettík,
és újra felemeltík, megint vó²d benne ety
porcijó².
porcióz porcijó²z i Porciókra oszt, adagol.
Ö: ki~.
porcsin ~ fn 〈Gyomnövényfajta.〉 Ö:
disznó~.
porcsinfű ~ fn Porcsin.
póré pó²ré fn 1. Póréhagyma 2. Az a
madzag, amelyre a szárítani való dohányleveleket
felfűzik; pórémadzag. 3. Pórémadzagra
felfűzött dohánylevelek a madzaggal
együtt. 4. 〈Jelzői használatban:〉 füzér(nyi).
Ety pó²ré dohány.
pórémadzag pó²rémaddzag fn Szárítani
való dohánylevelek felfűzésére használt madzag.
A pó²rémaddzag vastak se legyík, de
erőÝs legyík, hogy megbírja a dohánt.
porfesték porfestík fn Por alakú, oldható
festék. Hordó²ba porfestíket felhígítanak, íty
kapják aszt a festőÝlevet, amibe bizonyos
idejik forgattyák a szőÝrmézsbűrt.
porhajas ~ mn/fn I. mn Porhajas veszszőÝ:
hosszú termővessző, amelyet a szőlőtőke
mellé lehajtanak, és gyökereztetés végett
fél méternyi hosszúságban földdel befednek,
hogy amikor gyökeret ereszt, felhúzzák és
levágják, és mint gyökeres vesszőt máshová
elültessék. II. fn Szaporítás céljából a földbe
dugott, jól termő szőlővessző.
porhanyít ~ i Földet sekélyen kapál meg.
porhanyó porhanyó² mn Porhanyós.
porhanyós porhanyó²s mn Laza szerkezetű,
könnyen szétmorzsolódó 〈föld〉. Ha mék
csak porhanyó²s vó²t a főÝd, az még nem
vó²t jó². Sz: Az anyó²s ugy jó², ha porhanyó²s:
ti. ha már halott.
porhanyósít Ö: meg~.
porhó porhó² fn Szélhordta, apró hó.