Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

adó 1 24 ágas
kezdésekor〉 a két vezető sorsolást is alkalmazva
játékosokat válogat.
adó 1 Ö: el~, hír~, ki~, szám~.
adó 2 adó² fn 1. Teher. A dohányzás nagy
adó² annak, aki szívja. 2. Adóhivatal. Ö:
szesz~.
adogat ~ i Szövésnél a szálat egymás után
átadja.
adóív adó²ív fn Adóbevallási űrlap.
adókönyv adó²könyv fn (rég) A befizetett
adót igazoló könyvecske. Adó²könyv egíszen
a Horti-rencer vígíjig vó²t.
adópénztárnok adó²písztárnok fn (rég)
Az adóhivatal pénztárosa.
adós adó²s mn/fn I. mn Vkinek tartozó.
II. fn Vkinek tartozó személy. Ha ajándíkot
kaptam, többet attam vissza, hogy ne
maraggyak adó²s. Km: Adó²s fizess, beteg
nyögj!:az adósságot vissza kell fizetni.
adresz atrec, atresz fn (rég) Címzés 〈levélen〉.
adta atta mn 〈Bosszankodás tréfás kifejezésére
3. sz-ű szragos fn előtt:〉 haszontalan,
semmirekellő. Mi csináltál, te atta köjke?! Ö:
eb~, fékom~, isten~, lelkem~.
afféle aféle nm 〈Rendszerint pejoratív:〉
olyan, olyanféle. Esz csak aféle szó²beszíd.
ág ~ fn 1. Létrafok. Vó²t nyó²cágú, tízágú,
tizenhat ~ú lítra. Annyi ~a, foga [!] vó²t.
2. Villa kiágazó része. 3. 〈Paszományosmesterségben:〉
hosszan kihúzott anyag. Sz:
Kiverte az ~ a szemit: a) elszegényedett. b)
〈nő〉 hamar megöregedett. Mijen szíp asszony
vó²t, de mán kiverte az ~ a szemit. Tizenhárom/Hét
~ra süt a nap: erősen, forrón
süt. ZőÝd ~ra vergőÝdik: boldogul. Nem tuttam
vele zőÝd ~ra vergőÝdni: nem tudtam
vele megegyezni. Esze ~ába sincs: eszébe se
jutott. A szegíny embert az ~ is huzza: a szegényt
minden baj eléri. Ö: agancs~, fiú~, fő~,
gyeplő~, kereszt~, közép~, lány~, szem~.
ága-boga H fn Bonyult, szövevényes ügy,
dolog. Sz: Sok ~ van a szarvasnak: bonyolult
dolog ez.
agancs aggancs fn A hím szarvas v. őz
fején levő szarvszerű csontos képződmény,
amely évenként leválik, és egy-egy ággal gyarapodva
ismét kinő. Hullott aggancs: a vad
által levetett agancs. Nyársas aggancs: Az
egyéves bika v. bak egyenes agancsa. Aggancsot
levet: a vad évente lehullatja agancsát.
Páratlan (ákszámú) aggancs: az egyik
agancsszáron kevesebb ág van, mint a másikon.
Paró²kás aggancs: torznövésű agancs.
Ö: dám~, karöltő~.
agancság aggancság fn Az agancs elágazó
kinövései.
agancsfelrakás aggancsfelrakás fn Az
agancs képződése.
agancsgyöngyözés aggandzsgyöngyözís
fn Apró kidudorodások az agancsszáron, amelyek
az agancs értékét növelik.
agancsos aggancsos mn Agancsot hordó,
viselő 〈állat〉. Aggancsos vad: a) őzbak. b)
szarvasbika.
agancsrózsa aggancsró²zsa fn Az agancs
tövén levő gyűrűszerű kidudorodás, kinövés.
agancsszár aggancsszár fn Az agancs főága.
agancstisztítás aggancstisztítás fn Az a
folyamat, amikor az állat a kifejlett agancsáról
a bőrszerű réteget fához dörzsölve eltünteti.
agancsváltás aggancsváltás fn Az új
agancs évente történő kifejlődése.
agár ~ fn Sz: Úty fut, mint az ~: gyorsan
fut. Sovány, mint az ~: nagyon sovány. Hátrább
az agarakkal!: húzd meg magad! Agár
után a hetedik: jelentéktelen személyre 〈pl.
inasra v. kisgyerekre〉 vonatkoztatott mondás
a közösségben elfoglalt helyére utalva.
ágas H, ágos fn 1. Oldalágakban végződő,
földbe ásott fagerenda vagy ácsolt fatörzs,
amelyre a köcsögöket, 〈tejes〉 edényeket aggatják
szárítás céljából. Az ágosnak több ága
is van, amire a tejesfazikakat kiakasztyák. 2.
Tornácoszlop 3. Kerítésoszlop. 4. Kútágas 5.
〈Kútásáskor〉 a kút négy sarkába leeresztett faoszlopok
közül egy. 6. (Fa)oszlop, (fa)rúd. 7.
Kezdetleges ágy négy, földbe vert tartórúdjá-
nak egyike. Sz: Mekfejné az ~t is: na-
gyon kapzsi. Ö: áruló~, három~, hat~, kút~,
olló~, tót~.