Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

francia 281
fúj
francia francija mn 1. Francija cakkozás:
〈két nemesszőrme összevarrásakor alkalmazott
varrástípus.〉 2. Francija kaplis cipőÝ: 3.
Francija krepin: 〈paszományosoknál:〉 díszszegélyként
használt, selyemmel befont gömbölyű
zsinór.
franciacsurkesztáni francijacsurkesztáni
fn 〈Dinnyefajta:〉 franciaturkesztáni. Aszt a
sárgabélűt francijacsurkesztáninak híjják.
franciafestő francijafestőÝ fn Fekete borszőlő,
amelynek szemei könnyen lehullanak a
fürtről. A francijafestőÝ fekete szőÝlőÝ vó²t,
borszőÝlőÝ. Nagyop koromba nem lehetet
mán látni se, mer az ojan pergőÝs vó²t, hogy
mikor szüreteltík, a szedőÝknek többet kelletet
felszedni a főÝdrül, mint ami rajtamaratt a
kocsányon.
franciagyeplő francijagyeplű fn Négy ló
hajtására alkalmas, négy ágú gyeplő. A francijagyeplű
akkor kellett, amikor nígy lú vó²d
befogva, kettőÝ előÝl, kettőÝ hátul.
franciás francijás mn Olyan 〈fogathajtási
mód〉, amelyhez meghosszabbított gyeplő
kell. Francijás fogat: kocsiba fogott, franciagyeplővel
hajtott négy ló. A francijás fogadba
nígy lú vó²t, kettőÝ előÝl, kettőÝ hátul. Francijás
hatos: szántáshoz összeállított hatos
fogat.
franciaszögletes mn Francijaszegletes
könyv: a könyvtábla elején található vászonrész.
franciazsebkendő francijazsepkendőÝ fn
A kisgyermek hátul kilógó inge.
fránya ~ mn Furfangos, ravasz.
frász ~, frác fn Epilepszia, nyavalyatörés.
Sz: Töri a frác: —. Jöjjön rád a frász!:
〈szitkozódás〉.
frásznyavalya frásznyavaja, frácnyavaja
fn Frász. Sz: A frásznyavaja essem beléd!:
〈szitkozódás〉.
freccsen ~ i Fröccsen.
fricc ~ fn Kecske formájú, ritka szőrű, jó
tejelő juhfajta. Ez a fric tejbirka, kopasz lábú,
szinte puci pofájú, kopasz a hasaajja.
frigli ~ fn Ablakszárny.
frissborjas frizsbornyas mn Nemrég ellett
〈tehén〉. A frizsbornyas tehén ety-két napja
ellett, mindeggy, hoty hanyaccor.
frissensültes mn Frissensültes jányok:
konyhán kizárólag a húsok sütését végző fiatal
lányok. A konyhán ~ jányok is dó²gosztak.
frissfejős frisfejőÝs mn Olyan 〈tehén〉,
amely nemrég ellett. A frisfejőÝs tehénnek
ety-két napig erőÝs a teje utánna meg gyenge.
frissít ~ i Metszéssel arra ösztönzi a növényt,
hogy új hajtást hozzon. Ö: fel~.
frissítés Ö: vér~.
frizér ~ fn Fésű. Fehér szarubúl kíszítettek
rendes ~t.
front ~ fn Utcai homlokzat, a ház utcára
néző része. Frontra: utcafronra, az utcára nézően.
A cívisház átalába ~ra ípült az uccára.
fröccs Ö: liba~.
fröccsölés fröccsölís fn Falnak híg habarccsal
v. kőporos keverékkel serpenyővel v.
nyírágseprűvel végzett becsapkodása, befröcskölése.
fröcsköl ∼ i 〈Fazekas〉 egyik színre a másikat
rászórja. Ö: rá~.
fröcskölt in Fröcsköl díszítís: 〈fazekasmesterségben:〉
olyan díszítés, amikor az
egyik színre a másikat ráfröcskölik.
frufru l. fufru
früstök fröstök, früstük, ~ fn Reggeli.
Früstökik többed dó²gosztak a munkások,
mint díltül estig. Ö: fél~.
früstökidő fröstökidőÝ, früstükidőÝ, früstökidőÝ
fn A reggeli ideje. A früstökidőÝ
héttűl nyó²cig eggy ó²ra evísidőÝ.
früstököl fröstököl, früstüköl, früstököl i
Reggelizik. Ö: be~, meg~.
fuccs ~ isz Vége, odavan.
fuccsol ~ i Elront vmit. Ö: be~, el~, ki~.
fufru ~ fn Frufru.
fuga ~ fn 〈Rendszerint téglafalazásnál v.
különböző burkolatok illesztésénél〉 alkalmazott
hézag.
fugizál ~ i Iskolát kerül, igazolatlanul mulaszt.
fuhar l. fuvar
fúj fú i Tüzet szít. Fúttam a tüzet. “‰ra
fordíttya a köpönyeget, amerrűl a szél fú: kö-