Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

időjárás 375
igazít
píz: az idővel takarékoskodni kell. Aki időÝt
nyer, íletet nyer: nehéz kérdések megoldásában
segítségünkre van az idő. Az időÝ
mindent begyó²gyít: minden bánat, szomorúság
enyhül az idő múlásával. Mindennek
megvan a maga ideje: mindent idejében kell
(el)végezni). Telik az időÝ, múlik az esztendőÝ:
az idő eljár. Minden a maga idejibe jó²:
—. Jó² munkáho időÝ kell: a gyorsan elvégzett
munka nem sokat ér. Megírlel az időÝ
mindent: —. Akkor örül a juhász, ha rossz
időÝ van, mert tuggya, hogy rossz időÝ után
jó² következik: —. Ö: dél~, dolog~, früstök~,
ítélet~, legény~, nyár~.
időjárás időÝjárás fn Sz: Ojan, mint az
áprilisi időÝjárás: kiszámíthatatlan.
időközönként időÝközönkint hsz Bizonyos
alkalmanként. MekfelelőÝ időÝközönkint
permetezni kell.
időktől Ö: ős~.
időmbeli időÝmbeli mn Velem egykorú.
időnap fn IdőÝnap előÝtt: a szokottnál v.
a természetesnél hamarabb. IdőÝnap előÝt
fírhe atta a jányát.
időnként időÝnkint hsz 1. Bizonyos időközökben.
IdőÝnkint ugye onnan asz ki vó²t
szedve. 2. Időben beosztva. Nem eccere vó²t a
nígy osztájba a vizsga, hanem időÝnkint, az
eggyiknek vó²d dílelőÝtt, a másiknak vó²d
dílután.
idős időÝs, üdőÝs mn
időtájt Ö: az~.
időváltozás időÝváltozás fn Nr: Viszket a
fülem, időÝváltozás lessz. — Ha lent repülnek
a fecskék, a madarak, időÝváltozás lessz. —
Ha a tyukok fürödnek a porba, időÝváltozás
lessz.
időzik időÝzik i Beszélgetéssel tölti az
idejét.
idres-bodros idrezs-bodros mn Sok fodorral
díszített 〈női ruha〉.
idült in Idült csúz: 〈a csúz egyik fajtája〉.
Idült hörkhurut: (rég) 〈a hörghurut egyik
fajtája〉. Idült szívizomlob: (rég) 〈a szívizomlob
egyik fajtája〉. Idült veselob: (rég) 〈a veselob
egyik fajtája〉.
ifafa ~ fn 〈Posztókészítéskor〉 a megmosott,
megfésült gyapjú széttépésére használt,
íj formájú faeszköz; ilfa.
ifiasszony ~ fn 〈Főleg megszólításként:〉
(zsidó) fiatalasszony. A zsidó² fijatalasszony
vó²t az ifiasszony, az öreg meg a
ténsasszony.
ifiúr ~ fn 〈Jómódú ember serdülő korú
fiának megszólításaként, ill. említéseként.〉
Hun van az ifiúr?
ifijú ifiju mn/fn Ifjú.
ifjúság ifijuság fn Km: Ifijuság boloncság:
a fiataloknak el kell néznünk, hogy
olykor meggondolatlanok.
ifrikál ~, iprikál i 1. 〈Macska〉 odapiszkol,
szarik. 2. Ember székletet ürít.
iga ~ fn Párosan járomba, ill. hámba fogott
állat a fogattal együtt. A behordásho kaptunk
az urasáktul It. A kettőÝ, nígy mek hat
ökör is eggy ~ vó²t. Igába jár: ló igásként
dolgozik.
igás ∼ mn Olyan 〈háziállat〉, amelyet igába
fognak, v. amelyet mezőgazdasági munkára,
teherhúzásra használnak. Igász szerszám:
〈Mezőgazdaságban〉 teherhordásra használt
igavonó állatok felszerelése.
igásló igáslú fn Igavonó ló. Az igáslú az,
amék szekeret húzott, szántott, berenált.
igaz mn/fn Becsületes munkával szerzett.
Igasz keresmíny. Sz: Az ~ak álmát alussza:
mélyen, nyugodtan alszik. Alussza az ~ak álmát:
ua. Igazat lát: igazságot szolgáltat. Én
Istenem, láss ~at! (Nd). Igazat nem tudok
mondani, hazudni meg nem akarok: —. Nem
~ úton jár: nem becsületes. Nem mind ~, ami
hírlik, szőÝkéhe a barna illik: nem szabad
mindent elhinni. Km: Ami ~, az ~: az igazságot
el kell ismerni, akár tetszik, akár nem.
Szó²jj ~at, betörik a fejed: —. Igaz jó²szág
nem vész el: a törvényes tulajdon meg szokott
kerülni.
igáz Ö: le~.
igazán ~ hsz Igazul, igaz emberként. Km:
Nehéz ~ ílni, de jó²: —.
igazgató Ö: lófasz~.
igazít ~ i Igazít a hangján: 〈rézműveseknél:〉
a kolomp jellegzetes hangjának el