Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

akamazi 697
rakottyavessző
rakamazi mn Rakamazi kolompír: kiváló
hozamú krumplifajta. Sz: Szaporoggyatok,
gyarapoggyatok, mint a ~ kolompír!: (tréf) 〈új
házasoknak mondják〉.
rákap ~ i 1. 〈Ember, állat〉 rászokik vmire.
Rákapott ez a fijú a dohányzásra. 2. Hozzájut,
szerez. Alik tuttam ~ni a magjára.
rakás ~ fn A szőlő ültetése. Ö: alá~, át~,
fecske~, fürt~, le~, szőr~, tuf~.
rakásol ~ i Szabálytalan méretű aprított
fát különböző formában és méretben összerak.
rakásolás ~ fn Különböző méretű és formájú
facsomók összerakása.
rakásolt in Rakásolt faanyag: csomóba
rakott faanyag.
rakású Ö: fecske~.
rakat 1 Ö: be~.
rakat 2 ~ fn Az a vesszőmennyiség,
amennyit egyszerre el szoktak fonni. Nem kel
három ~, két ~ is elíg lessz.
rakatás Ö: ki~.
rakatol ~ i Szabályos facsomókat összerak.
rakatolás ~ fn Szabályos facsomók összerakása.
ráképződik rákíbzőÝdik i 〈Lekvár felületén〉
vastagabb réteg keletkezik, létrejön. Bűr
kíbzőÝdött, mint ety pille, mint ety tejpille,
ojan kíbzőÝdöt rá a tetejin a lekvárnak.
rákészülődik rákíszülőÝdik i Előkészül
vmire. Nem kíszülőÝttünk rá, mert azír, annak
előÝtte mán disznó²t váktunk.
rákfene Ö: ábrázat~, vízi~.
raknivaló Ö: be~.
rakó Ö: asztag~, fel~, kazal~, örökség~,
szalmakazal~, szalma~, törekkazal~.
rakodás ~ fn 1. A pásztornak kész, rendszerint
hosszabb ideig eltartható élelemmel
való ellátása. 2. Széklet ürítése.
rakodik ~ i 1. Pásztort hosszabb időre
élelemmel ellát. 2. Székletet ürít vhova. Ö:
be~.
rakódik Ö: rá~.
rakodófiók rakodó²fijó²k fn Olyan keretláda,
amellyel a fejlődés, méztermelés időszakában
bővítik a méhcsalád lakását, fészkét,
mézterét. A rakodó²fijó²kot rátettük a
kaptárra.
rakodókaptár rakodó²kaptár fn Egymásra
helyezett, alul-felül nyitott fiókokból álló
kaptár, amelyet alulról a fenék, fölülről a tető
zár le. Általába a rakodó²kaptár legalsó²
fijó²kjába van a mícsalát físzke.
rakodólap rakodó²lap fn Falap, amelyre
a szállítandó árut rakják.
rakodótér rakodó²tér fn 1. A fazekaskemencének
az a része, ahová az égetendő
edényeket pakolják be. 2. Mézkamra.
rakonca ~ fn 1. A jármű (pl. vagon,
teherautó, szekér, szán) két oldalának magasítására
szolgáló rúdfa. 2. Szekér tengelyeinek,
szán keresztgerendáinak a végéhez erősített,
az oldalakat tartó, két oldalán felfelé
álló rúd. A Iba a fát rakták meg a kívís
csutkát. 3. A szekéroldal alsó fáját rögzítő ék,
amely az első tengelynél fából a hátsó tengelynél
vasból készül. 4. 〈Széna v. gabona
szállításakor〉 a szekér négy sarkához rögzített
hosszú karó. Sz: Használt neki, mint a cigány
lovának a ~: —.
rakoncás ~ mn Négy sarkán hosszú
karókkal, vagyis rakoncákkal ellátott 〈szekér〉.
Ha gajjat vittek, tettek naty karó²t, hoty ki ne
dűjjík, ez vó²t a rakoncász szekér.
rakott ~ mn 1. Rakot szoknya: egymásra
fektetett, élesre vasalt, ráncokba szedett szoknya.
2. Rakod guba: a) kívül szőrös guba,
amelynek posztójába idősebb juh durvább,
egyenes gyapját szövik. b) sima szőrű guba,
amelynek elkészítéséhez muszkagyapjút használtak.
A közönséges vagy rakod gubának is
van fürtye, de ennek fürtye nem termíszetes
fürt vó²t, hanem síma, egyenes, merev, és
fürté csak a második kallolás csapta össze. 3.
Rakot ró²zsa: 〈mézeskalácsosoknál:〉 ájzból
készített rózsa. 4. Rakot tőÝke: több darabból
összeállított, vashevederekkel egybefogott
húsvágó tőke. 5. Levágott és kosárfonásra
előkészített fűzfavessző. Ö: be~.
rakottya ~ fn Rekettyefűz.
rakottyavessző rakottyavesszőÝ fn A
rekettyefűz vesszője.