Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

csöcsörész 146
csörmelék
csöcsörész Ö: meg~.
csődít csőÝdít i 〈Embereket〉 összegyűjt.
Ö: be~.
csődör csőÝdör fn A ló hímje, mén. Az
mán osztán nem rukta a csőÝdört, hotyha jött.
Lerugja a csőÝdört: kanca nem engedi magát
maghágni, mert korábban már megtermékenyült.
Sz: A jó² csőÝdör is vagy meksántul
vagy megvakul: 〈olyan beteg férfira mondják,
aki fiatal korában sokat járt a lányok után〉.
csődörcsikó csőÝdörcsikó² fn Hím csikó.
csődörménes csőÝdörmínes fn Csődörökből
álló ménes.
csődörös csőÝdörös mn/fn I. mn Tenyészcsődört
gondozó. CsőÝdörös huszár:
méntelepen foglalkoztatott huszár. Vó²tak
csőÝdörös huszárok, akig tavasszal, mikor
vó²t a fedesztetís, akkor őÝk vezettík a
csőÝdört előÝ. CsőÝdörös kaszárnya: méntelep
a csődörös huszárok laktanyájával. II. fn
A tenyészcsődör gondozója. Ezek vó²tak a
csőÝdörösök, csőÝdörös huszárok, hát annak
nevesztík.
csődül csőÝdül i 〈Sok személy vaktában〉
vhová tódul. Ö: be~, oda~.
csődzés fn csűddzés A kukoricacső kialakulása.
KedvezőÝ időÝ van például a búza
fejlőÝdísire vagy a tengeri csűddzísire.
csődzik csűddzik i 〈Kukorica〉 csövet növeszt,
fejleszt. Ö: meg~.
csőfogó csőÝfogó² fn 〈Kovácsmesterségben:〉
csövek megfogására alkalmas fogó.
csöföntös ~ mn (tréf) Bolondos.
csök ~ fn Apaállat 〈bika, ló, sertés〉 hímvesszője.
Ö: bika~.
csökken Ö: meg~.
csökmök ~ fn Kis termetű ember.
csökött ~ mn Csenevész, a fejlődésben
visszamaradt 〈ember v. állat〉.
csömköd ~ i Csömöszöl. A csömöszölőÝ
hetven centi hosszú eggy ágú fa, a fogó²ja
víkonyabb, evvel csömköttík a prézsbe a ledarált
szőÝllőÝt.
csömöl Ö: meg~.
csömör ~ fn 〈Zsíros étel okozta〉 gyomorrontás.
Sz: Csömörbe van: 〈súlyosabb〉 gyomorrontása
van.
csömörlés csömörlís fn Csömör.
csömörös ~ mn Vmitől megcsömörlött, a
csömör jeleit mutató. Ojan valamit evet, hoty
kihánta a száját, osz ~ lett.
csömöszköl ~ i 1. Nyomkod, gyömöszöl.
2. Dögönyöz.
csömöszkölő csömöszkölőÝ fn Csömöszölő.
csömöszöl ~ i 1. Nyomkod, gyömöszöl
vmit. 2. 〈Gyümölcsöt〉 összetör, összezúz. Ö:
be~, bele~, meg~.
csömöszölő csömöszölőÝ fn 1. Karvastagságú
fadorong, amellyel a töltőből a hurka,
kolbász töltelékét kinyomják. 2. Több ágban
v. bunkóban végződő kb. 70 cm hosszú fa,
amellyel a a szőlőt préselés előtt összezúzzák.
A csömöszölőÝnek a csömöszölőÝ rísze bunkó²s
vó²t, ahon fokták, ot víkonyab vó²t, hogy
jobban kézre ájík. 3. Dorong, amellyel vmit
vmilyen szűk helyre benyomkodnak, begyömöszölnek.
csömöszölőfa csömöszölőÝfa fn Szőlőcsömöszölő.
csőr csőÝr fn A csőrös csupor madárcsőrhöz
hasonló kiöntője.
csőrege l. csöröge
csörget l. cserget
csörgettyű ~ fn Csecsemő csörgője.
csörgő csörgőÝ fn/mn I. fn 1. 〈Gyerekjáték.〉
2. Csörgő hangot adó kis (fém)gömbök.
A puli nyakába is vó²t csörgőÝ. 3. 〈Fazekasmesterségben:〉
korsóban elhelyezett
agyaggolyócskák, melyek mozgás közben a
korsó fenekét tisztítják, és csörgő hangot adnak.
II. mn Sömörös lábú 〈ló〉.
csörgőalma csörgőÝalma fn Olyan almafajta,
amelynek érett állapotában csörögnek a
magjai; oláhpirosalma.
csörgőfa csörgőÝfa fn Útmenti díszfa.
csörgőruca csörgőÝruca fn Vadkacsa.
csörgős mn 1. CsörgőÝs kanta: vizes- v.
eceteskorsó, amelyben kis agyaggolyócska
van. 2. CsörgőÝs körmű 〈kurva〉: rossz erkölcsű
〈nő〉.
csörmelék csörmelík, csörmölík fn Hulladék,
törmelék.