Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

eszakad 81 beszúrt
beszakad i Beszakad a minta: 〈rézművesmesterségben:〉
mintázásnál a száraz homok
nem tartja meg az alakját, összeesik.
beszállásol ~ i 1. 〈Katonákat〉 háznál elhelyez.
2. Katonák háznál elszállásolnak.
beszalmáz ~ i Leölt disznót perzseléshez
szalmával behint, beborít.
beszappanoz ~ i Beszappanozva áztat.
Valamikor este beszappanosztak, és másnap
mostak. Nr: A nagymosáshoz este házi szappannal
beszappanozták a kimosnivalót, az ott
ázott egész éjszaka, majd másnap reggel kimosták.
beszáradt in Beszárad gyapjú: megszáradt
gyapjú.
beszéd beszíd fn Nyelvjárás. De szíb
debrecenyi beszíd! Sz: Ez a beszíd!: ez már
helyes dolog. Elsímította a beszídet: másképp
magyarázta. Km: Sog beszídnek sok az ajja:
a lényeget kevés szóval is el lehet mondani.
Sog beszít szegínysíg: az nem boldogul,
aki csak beszél, de nem dolgozik. Ö:
gyerek~, példa~.
beszedeget ~ i Beiszogat, berúg.
beszedés beszedís fn 〈Gubásmesterségben:〉
a szálaknak nyüstbe, bordába történő
befűzése.
beszédes beszídes mn Vkivel beszélő viszonyban
levő. Nem ismerem nagyon, csag
beszídes vagyok vele.
beszeg ~ i Az asztag legfelső kévesorát
szalmakötéllel szorosan egymáshoz köti.
beszegés beszegís fn Az asztag legfelső
kévesorának szalmakötéllel szorosan egymáshoz
kötése. Ö: szél~.
beszegődés beszegőÝdís fn Elszerződés,
elszegődés 〈inasnak, cselédnek, bojtárnak
stb.〉. A beszegőÝdís inasnál három évre, bojtárnál
eggy évre vó²t.
beszegődik beszegőÝdik i 〈Inasnak, cselédnek,
bojtárnak stb.〉 elszerződik, elszegődik.
beszegődtet beszegőÝttet i 1. 〈Mester〉
inasnak, tanulónak felvesz. 2. 〈Szülő a fiát〉
inasnak, tanulónak felvétet.
beszegődtetés beszegőÝttetís fn Inasnak,
tanulónak felvétel.
beszél beszíl i Sz: Beszílek a fejivel: lelkére
beszél; észre térít. Nem beszílek a levegőÝbe:
igazat mondok. Könnyen beszíl: jó
dolga van. Km: Könnyű beszílni, nehéz mektenni:
könnyű a szó, nehéz a tett. Sokad beszíl,
de keveset mond: a lényeget röviden is el
lehet mondani. Ö: ki~.
beszélget Ö: el~.
beszélőgép beszílőÝgép fn (rég) Gramofon.
beszélőke beszílőÝke fn Beszélőképesség,
bőbeszédűségre való hajlam.
beszemez ~ i 〈Növényt〉 telelésre szemez.
A szemzís agusztuzsba van, amikor a kertísz
alvó²ra szemez, ~, és az nem hajt ki, csak jövőÝ
tavasszal.
beszentel ~ i 〈Katolikusoknál:〉 ruhát vízzel
befröcsköl.
beszív beszí i 1. 〈Nedvességet, szagot〉
magába szív. A fahordó² beszíjja magába
a szeszt. 2. Berúg. Jó²l beszívot tegnap.
beszól beszó²l i Beüzen. Beszó²ltag Debrecembe
valamík míszárosnak.
beszorul ~ i 〈Legelőn tartott jószág késő
ősszel〉 bekényszerül az istállóba, téli szállásra
vonul. Sz: Bárcsak esne, bárcsak fúna, guja,
ménezs beszorúna!: 〈a gulyások, csikósok
mondták, ha szép ősz volt, és még kint kellett
lenni az állatokkal.〉
beszorulás ~ fn Legelőn tartott jószág
hazahajtása, téli szállásra vonulása. A beszorulást
szíjjelverísnek is monták. Ö: jószág~,
marha~.
besző beszőÝ, beszű i 〈Kézimunkamintát〉
belesző. Valamikor kézimunkáltunk, és akkor
a mintád beszűttük ijen recébe.
beszövés Ö: gyöngy~.
beszuszakol ~ i 〈Szűk helyre〉 beprésel,
beerőltet, beszorít vmit.
beszúr ~ i 〈Kosárfonásnál〉 vesszőt a résbe,
lyugba mélyeszt. A vágot rézsbe ~unk
vesszőÝket.
beszúrt mn Beszúrt vesszőÝ: 〈kosárfonásban:〉
az a vessző, amelyen a beszúrást elvégezték.
A beszúrt vesszőÝket egy irányba
vezettyük.