Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

posztós 686
pőreszekér
posztós mn Posztó²s rísz: a gyapjúnak az
a válogatásból származó része, amelyből a
guba posztós, azaz belső oldala készül.
posztószegés posztó²szegís fn 〈Szűrkészítőknél:〉
a szegés egyik fajtája.
pótbölcső pó²dbőÝcsőÝ fn A méhek az
anya elpusztulása után néhány munkásálca
körül a sejtet tágas anyabölcsővé alakítják át,
és a munkásálcából anyát nevelnek. A pó²dbőÝcsőÝbe
fejlőÝdőÝ bogarak nem lesznek
igazi anyák.
pótkaró pó²tkaró² fn 〈Kosárfonóknál:〉
kiegészítésül szolgáló karó. Vóut pó²tkaró²k
nélküli cofszegís mek pó²tkaró²kkal ellátot
cofszegís.
pótlás pó²tlás fn Pótló, kiegészítő menynyiség.
ŐÝsszel telepítettek, pó²tlásokkal bűvítettek.
pótlék Ö: föld~.
pótló Ö: fül~.
pótol Ö: meg~, össze~.
potompénz potompíz fn Kevés pénz.
potya ~ fn Sz: Pirujj, pofa, jó² a ~!: —.
Jó² a ~, ha nyers szalonna is!: —.
potyapálinka potyapájinka fn Ingyenpálinka.
potyapénz potyapíz fn Váratlanul kapott
pénz.
potyáz Ö: el~.
potyesz ~ fn Has, pocak. Teli rakta a ~t.
potyka ~ fn Ponty. Sz: Ojan kövér, mint a
~: nagyon kövér.
potyogtat Ö: el~.
potyol ~ i Ver, vereget, üt, ütöget, püföl.
Ö: meg~.
potyolás Ö: meg~.
potyorász ~ i 〈Eső〉 szemerkél, szitál.
potty Ö: pitty~.
pottyant ~ i 〈Pl. veréb〉 leszar vmit.
povedál ~ i Fecseg, sokat beszél.
pozdorja ~ fn 1. A tilolt kender és len kórójának
hulladéka. 2. Nagyon apróra tört
deszka. Sz: Ugy íg, mint a ~: nagy lánggal ég.
pózna Ö: sürgöny~.
pozsgás ~ mn Egészséges, piros arcú. Ennek
a jánnak ojan szíp ~ az arca. Pozsgás
levelű: húsos levelű 〈növény〉. Például a fül-
becseppentőÝ, ami a náttetőÝn nőÝtt, az is ~
levelű növíny vagy a tengerhagyma is.
pozsonyi mn Pozsonyi arany: 〈paszományosoknál:〉
igen jó minőségű, nem oxidálódó
aranyfonál, amelyet díszmagyar ruha
paszományának, katonai aranystráfnak, vállbojtnak
használtak.
pőc pőÝc fn A gatya két szára közé betoldott
vászondarab; gatyaület.
pöcökkivágó pöcökkivágó² fn 〈Szíjgyártóknál:〉
olyan eszköz, amely a megmunkálandó
bőrbe mintát nyom, ill. a bőrt át is vágja.
pőcsik pőÝcsik fn Bögöly. Szítta a pőÝcsik
a lovat, a lúnak a nyakán az érre tapatt.
pőcsikel pőÝcsikel, pőÝcsikél i 1. 〈Ló a
pőcsik ellen〉 ritmikusan fel-le ingatja a fejét.
2. Két ló egymással szemben állva a nyakát,
ill. orrát összedörzsöli, hogy elriasszák egymásról
a pőcsikeket. 3. 〈Ember〉 bóbiskol,
szunyókál, közben fel-felriad. Ö: el~.
pőcsikél l. pőcsikel
pöfékel Ö: rá~.
pöfetegalma ~ fn 〈Népi gyógyszernévként:〉
a sártök termése [Colocynthidis fructus].
pöffed ~ i 〈Testrész〉 duzzad, dagad.
pöffedt ~ mn 〈Testrész〉 duzzadt, dagadt.
pöffeszkedik Ö: fel~.
pök ~ i Köp. Ne ~jíl mám mindig!
pöndörítő penderítőÝ fn Csigatészta készítéséhez
használt eszköz.
pöndörödés pöndörödís fn Összesodródás.
Ijen naty hosszú pöndörödísek vannak
a lekvárba.
pöndörödik Ö: össze~.
pörc pörc fn 1. 〈Bőrös szalonnából kisütött〉
tepertő. 2. 〈Bevagdalt, bőrös〉 sült szalonna.
Amék ~nek való², aszt nagyobra vágják,
oszt olvasztáskor figyelnek rá, hogy le ne
kapja, mer azom mán a bűr rajta van.
pördül Ö: le~, meg~, össze~.
pőre pőÝre mn PőÝrére vetkezett: meztelen.
pőreszekér pőÝreszekér fn Oldalak nélküli,
ezért nehéz v. terjedelmes terhek szállítására
is alkalmas szekér.