Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

leócsárol 535
lepény
leócsárol leó²csárol i 1. Gyaláz. 2. Lenyomja,
leveri az árat. Úcs csináltak ezek a
zsidó²k, hogy az eggyik odament, oszt jó²
alacsonyam mekkírte, leó²csárolta. A másik
odament, az még lejjebb ó²csárolta. Amék
oszt meg akarta venni, az #re a kettőÝre ráígírt
ety kicsit. As se vó²t sok, jó²l értettík a
rajzot.
leolt leó²t i 1. Több egyednek védőoltást
ad. Tavasszal a kiverís előÝtt a falkát leó²ttyák,
hogy vídetté tegyík a beteksígekkel
szembe. Tavaszkor leó²ccsák a bírkát bélfíreg
ellen. 2. 〈Meszet〉 beolt.
leöblint ~ i Leöblít.
leöltés leőÝtís fn 〈Szűrhímzésnél〉 a tűbe
fűzött fonal áthúzása az anyagon, majd egy
másik ponton való leszúrás után ismételt
áthúzása. Asztán leőÝtíseket is használunk,
amikor nagyobbak a fonalhosszak, akkor
tűzőÝőÝtíssel felőÝtögetve rögzíttyük.
leönt ~ i 〈Rézműves〉 folyékony rezet önt
az öntőformába. Le lehet önteni: 〈sorozatgyártásra
alkalmas tárgyra, mintatárgyra
mondják〉.
leőröl leőÝröl i 〈Fazekas agyagőrlő gépen
agyagot〉 ledarál.
lep ~ i 〈Rovar, légy〉 nagy tömegben rajta
v. körülötte van, ellep vmit. Lepik a legyek.
Ö: el~.
lép 1 líp i Sz: Köpök, lípek, rá se nízek:
〈lenézés, megvetés kifejezésére〉. Ne lípj kettőÝt
egy nyomba!: siess! Ö: át~, el~, fel~,
meg~.
lép 2 Ö: csikó~.
lép 3 Ö: munkás~, szűz~, tartalék~.
lepadlásol ~ i 〈Helyiséget〉 deszkával
lefed. A pitar le van padlásolva, az ó²l ellembe
nincs.
lepállik ~ i Párás, nedves meleg miatt
lemállik, lefoszlik. Például ha bundát nedvesen
tartanak valahon melek hejen, ~ rulla a
szőÝr.
lepárjál ~ i (rég) 〈Írást, iratot〉 lemásol.
lepattog ~ i Lepattogzik. A zománc ha
megütőÝdik, ~ az edínyrül.
lepcsánk l. lepcsánka
lepcsánka ~, lepcsánkó² fn Reszelt
krumpliból és lisztből álló, olajban v. zsírban,
ill. kizsírozott tepsiben megsütött lepényféle.
Krumpli és liszt mindig van, hogy az ember
Iát csinájjon.
lepcsánkó l. lepcsánka
lepcses ~ mn/fn I. mn Lepcsesz szájú:
sokat beszélő, pletykás. A lepcsesz szájú minden
lébe kanál. II. fn Sokat és fölöslegesen
járó száj. Fog be a ~t!
lépcsős mn LípcsőÝs nyelveresztís: 〈szűcsmesterségben:〉
ki- és beeresztésnél alkalmazott
forma.
lépcsőzsinór lípcsőÝzsinó²r fn 〈Paszományosoknál:〉
a lépcsőkarfát helyettesítő,
selyemmel, gyapjúval befont, nyolc cm átmérőjű
fonál.
lépdagadás líbdagadás fn (rég) Lépdaganat.
lépdegél líbdegíl i 〈Lassan〉 lépeget.
lepecsétel ~ i Méh a mézsejtek tetejét egy
sajátos viasszerű anyaggal vonja be.
lepecsételt ~ in Lepecsételt líp: olyan
mézsejtnek a teteje, amelyet a méhek
viaszszerű anyaggal vonnak be. A ~ lípekrül a
fedelezőÝ segíccsígivel távolítottuk el a
vijaszt.
lepedő lepedőÝ fn 1. Sűrű szövésű vászondarab,
amelyen a fazekas az agyag verését
végzi. 2. Ezerforintos bankjegy.
lepedős lepedőÝs mn Rétegesen rakott
〈lucerna, széna〉. A bogjába, petrencébe szíp
laposon, lepedőÝsön rakták főÝleg a lucernát,
meg lepedőÝsön gyűtöttík mán össze, nem a
bogjába vált lepedőÝssé. Nem görgettík, mint
most.
lépel Ö: le~.
lepelszoknya ∼ fn Vékony vászonból v.
szövetből készült bő szoknya.
lepelyhel lepejhel i 〈Liba〉 költés előtt
tollpelyheit hullatja. A liba a kőÝtís előÝt lepejhel,
a físzkit evvel a pehejjel kirakja, mikor
elkotlik. Amikor leszáll a tojásrul, a tojásajit
a pehejjel betakarja.
lepény lepíny fn 〈Rendszerint túróval töltött,〉
kelt tésztából készített sütemény. A
túró²s lepíny kőÝt tísztábul, kalácstísztábul