Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

kutyabogyó 510
kutyatejhernyó
kutyabogyó kutyabogyó² fn Fekete csucsor
[Solanum nigrum].
kutyafa ~ fn Kutyabenge [Frangula alnus].
kutyaforgás ~ fn 1. Koslatáskor összeragadt
két kutya. Kutyaforgás, amikor két
kutya össze van ragadva. 2. Az a hely, ahol a
kutyák üzekednek, ill. üzekedtek. Nr: ‰ra a
hejre, ahon a két kutya össze van vagy össze
vó²t ragadva nem jó² lípni, merd beteksíget
lehet kapni. Kerűjük a ~t! — monták a gyerekeknek,
vagy mert íty tartották őÝket távol.
kutyafül ~ fn Kutyafüle.
kutyafüle ~ fn Disznó, szarvasmarha juh
szívéhez hozzánőtt két kisebb húsdarab, amelyet
levágnak és eldobnak, mert nem ehető.
kutyagerinc ~ fn Apró faalkatrészekből
álló, kör alakú bográcsalátét.
kutyagol ~ i Lassan, nehézkesen megy.
Nagyon elfárattam máma, sokat ~tam.
kutyaharapás fn Sz: Kutyaharapást
szőÝrivel gyó²gyíttyák: 〈mondják a másnapos
gyomorról〉. Nr: A ~t úgy gyó²gyították, hogy
a kutya szőÝribül lenyirtak ecs csomó²t,
rátettík a sebre, oszt mekfüstöltík vele.
kutyaházi ~ mn/fn I. mn Hajléktalan
〈ember〉. II. fn Hajléktalan ember.
kutyaherélő mn KutyaherílőÝ sás: háromélű
sás.
kutyahitű ~ mn 1. Hitetlen, ateista 〈ember〉.
2. Kötekedő, megátalkodott 〈ember〉. A
rossz, kötekedőÝ ember a ~, aki beleköt az
ílőÝ fába is.
kutyakamilla ~ fn Ebszékfű [Matricaria
inodora].
kutyakolonc ~ fn A kutya nyakába akasztott,
az állatot futásában akadályozó fadarab.
kutyakorbács-pillantás ~ fn Haragos, dühös
nézés. Ütísre kísz valakire monták, hoty
~a van.
kutyaláb ~ fn Sz: Ojan kemíny, mint a
fagyos ~: vmi nagyon kemény.
kutyalakodalom kutyalakadalom fn 1.
(tréf) Két v. több kutya összeverekedése, marakodása.
2. (tréf) Kutyák üzekedése.
kutyálkodás ~ fn Tréfálkozás, játszadozás.
kutyálkodik ~ i Tréfálkozik, játszadozik.
A fijúk meg a jányok kutyálkottak, jáccadosztak.
kutyamód kutyamó²d fn/hsz I. fn Alattomos
mód. II. hsz Alattomosan.
kutyamosó kutyamosó² fn Tisztiszolga.
kutyánakvaló kutyánakvaló² mn 〈Szidalmazó
szóként:〉 semmirekellő.
kutyánlötyögő kutyánlötyögőÝ fn (tréf)
Nagykendő.
kutyaölő mn KutyaölőÝ szarvú: előreálló
szarvú 〈szarvasmarha〉.
kutyapecér ~ fn Sintér.
kutyapergő kutyapergőÝ fn Kutya nyakába
akasztható, rézből készült, gömb alakú
csengő. A kutyapergőÝ mindik hírt adott a terelőÝkutyárul.
kutyapicsáz Ö: le~, meg~.
kutyaporció kutyaporcijó² fn 〈Főleg
télen〉 a kutyáknak kimért húsadag. A kutyaporcijó²
az vó²t, amikor télen a kutyáknak
kiporcijó²szták a húst, a kis kutyának kis porcijó²
járt, a nagynak nagy.
kutyaság ~ fn Sz: Ebbe is benne van a ~:
rossz természetű.
kutyasintér ~ fn Sintér.
kutyaszar ~ fn Sz: Halgat, mint ~ a fűbe:
mélyen hallgat. Kimaratt, mint ~ a hó²bul:
elesett vmitől, kimaradt vmiből.
kutyaszaros ~ mn Olyan 〈talaj〉, amelyben
összekövesedett mészdarabok találhatók.
kutyaszorító kutyaszorító² mn/fn I. mn
Kutyaszorító² hideg: nagy hideg. Kutyaszorító²
hideg van. II. fn 1. Zsákutca. 2. Szűk hely
vhol.
kutyaszőlő kutyaszőÝlőÝ fn Ebszőlő, kesernyés
csucsor [Solanum dulcamara].
kutyatej kutyaté fn Pitypang. A ~et mozs
gyerekláncnak híjják. A kutyaté sárga virágú
gyomnövény, elszakítva fehír nedvet ereszt.
Nr: A kutyatejhe nem vó²t szabad nyúlni a
gyerekeknek.
kutyatejhernyó kutyatéhernyó² fn Kutyatejen
élő piros-fehér hernyó. A kutyatéhernyó²
szíp piros-fehír hernyó² sárga petytyel.