Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

nemzetiital 623
néz
a cselédség részéről〉. Nemzetes asszony: a)
〈nemes asszony megszólítása〉. b) 〈jómódú
gazda feleségének megszólítása a cselédség
részéről〉.
nemzetiital ~ fn Piros-fehér-zöld színű
ital; strumfpándli. Nr: A italt úgy készítik,
hogy legalulra zöld színű abszintot, erre fehér
tripli sec-et, végül vöröses konyakot v. rumot
öntenek.
nemzetiszín ~ mn Nemzetiszínű. Nemzetiszím
bojt: 〈paszományosoknál:〉 többféle
formában készített bojt, amelynek alja sok
sodrott bojtból áll. Nemzetiszín zsinó²r:
három színű pamutból albumhoz stb. készített
zsinór.
nemzetség nemzeccsíg fn Rokon, rokonság,
fajta. Sz: Nem nagy nemzeccsígbül való²:
nem dicsekedhet a származásával.
nemzőrészfene nemzőÝríszfene fn (rég)
〈A nemi szerv betegsége.〉
néne ~ fn 1. Idősebb nőtestvér, nagynéni.
A gyerek monta a nagynénnyinek, hogy ~. 2.
Közelebbi idősebb nőrokon megszólítása. Ö:
édes~, unoka~.
néni ~ fn 〈Megszólításként is:〉 nővér,
néne. Ö: tanyás~.
nenyúljhozzá(m) nenyújhozzá(m) fn
Lekváros nenyújhozzá(m): 〈tréfás tésztanév〉.
nép Ö: asszony~, fehér~, férfi~, ház~.
népesedik Ö: túl~.
népesség nípessíg fn Egy méhcsaládhoz,
kaptárhoz tartozó méhek összessége. A mostani
kaptárajimnak elíg nagy a nípessíge.
népgyűjtő níbgyűtőÝ fn Az a személy, aki
a vendégeket hívja az esküvőre.
népség nípsíg fn Társadalmi embercsoport,
társadalmi réteg. A cívis takaríkos
nípsíg vó²t. Ö: asszony~.
néptanító níptanító² fn Népiskolai tanító.
népzenész níbzenész fn Cigányzenész,
cigánymuzsikus.
nerángass ~ fn 1. Pálinka. 2. Bor.
neszel Ö: fel~, meg~.
nesztek ~ i 〈Felsz. módú alakként:〉 itt
van, vigyétek, fogjátok!
név ~ fn Sz: Veszet nevit kőÝtik: nagyon
rosszat terjesztenek róla.
neveddrád nevedrád fn 〈Kisgyermek viseleteként:〉
felsőrésszel egybeszabott nadrág.
nevekedik ~ i Nevelkedik.
nevel ∼ i Növeszt, termeszt. A talajbul
kiláccó² csúcsrul ~tík a tőÝkét. Ö: be~, fel~,
ki~, meg~.
nevelde ~ fn (rég) Bentlakásos nevelő-
intézet. Neveldébe taníttattya a jányát.
nevelés nevelís fn 〈Vkitől vhogyan〉 nevelt
személy, ill. állat. Kivált ha áruba bocsátotta
a vásárba, akkor monta a gazda az állatra,
hogy az én nevelísem, tudot felelni írte. Ö:
oltvány~.
neveletlenujj ~ fn Gyűrűsujj.
nevelő nevelőÝ mn NevelőÝ hó²nap:
május. NevelőÝ időÝ: a növények fejlődésének
kedvező időjárás. A jó² nevelőÝ időÝ, ha
eső után süt a nap. Ö: lány~.
nevelődik nevelőÝdik i 〈Növendék állat〉 a
gondozással fejlődik.
nevelővágás nevelőÝvágás fn Fiatal kori
erdőritkítás, erdőtisztítás.
nevelt Ö: kényen~.
nevetés nevetís fn Km: A nevetís sírás
lessz utó²jára: 〈főként gyereknek mondják:〉 a
szertelen jókedvet szomorúság szokta követni.
nevetlenujj ~ fn Gyűrűsujj.
nevezet ~ fn Nevezedbe való² koma: a
keresztelőn tanúskodó, de az anyakönyvbe
keresztszülőként be nem írt férfi; kiskoma.
névjegy ~ fn 1. A tulajdonosra utaló megkülönböztető
betűjel a birka fülén. 2. 〈Bérsütéskor〉
a kenyérre ragasztott kis cédula, amelyen
a tulajdonos neve, címe van feltüntetve.
Névjegyet kelletett írni, és ráragasztani a
kenyírre, amit a pékhe vittünk meksütni.
néz níz i 1. Vmire becsül, tart. Sokra/Sogba/Nagyra
nízi magát: nagyra tartja
magát, beképzelt. A dagájos nagyra nízi magát.
2. Vkire vmi níz: vmi vár rá, vmiben
részesedni fog. Szíp öröksíg níz rá. Sz: Had
ním csak!: hadd nézzem csak! Úgy níz, mint a
ju: ostobán, bután néz. Úgy níz rá(m), mint a
víres ingre: haragosan, dühösen néz rá(m).
Úgy níz rám, mintha én öltem vó²m meg az
apját: ua. Úgy nízi, mint a szeme fínyít: sokra