Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

csendesül 130
cséplőgép-garnitúra
csendesül Ö: le~.
csendít ~ i Könnyít. Csendiccsünk rajta:
〈pl. sok húsos étel után〉 együnk vmi könynyebbet.
csendül ~ i Csendesedik. Csendül az esőÝ
vagy a szél, elcsencsendesedik. Ö: le~, meg~.
csenevész csenevísz mn Satnya.
csenevészesedik Ö: el~.
csenget Ö: ki~.
csengettyűhúzó csengettyűhúzó² fn 〈A
személyzet hívására szolgáló〉 selyemzsinórnak
a végére tett díszes fogantyú.
csengő csengőÝ fn Nr: A Debreceni
Kollégiumban szokás volt az iskolacsengőt
ballagáskor feldíszíteni, pl. kolbásszal, szalonnával,
itallal, ill. virágkoszorúval, szalagokkal.
Ö: bőrös~.
csengőolaj csengőÝolaj fn Beléndekből
készült olaj, amelyet orvosságként fülfájás ellen
használnak.
csengőöntő csengőÝöntőÝ fn 〈Vándorcigányok,
ill. sárgarézművesek által űzött mesterség.〉
csengős csengőÝs mn Csengővel ellátott
〈lószerszám〉. Osztán mentünk a lakadalomba
csengőÝs lúval mek kisallangozot szerszámmal.
csengővirág csengőÝvirág fn 1. 〈Harangvirágfajta.〉
A csengőÝvirák kík színű mezeji
virág, a virágja csengőÝszerű, erdőÝ szílin
terem, most vídett. 2. Villás boglárka.
csengőzsinór csengőÝzsinó²r fn 〈Paszományos
által készített〉 díszes bojtban végződő
zsinór, csengettyűzsinór.
csép csíp fn 1. Hosszú nyélből és ehhez
szíjjal hozzákapcsolt rövidebb fából, a hadaróból
álló kézi cséplőeszköz. A gépes világ
előÝtt evvel vertík a paszujt, kölest vagy a szegínyeb
gazda egy őÝrlísre való²t is kicsípelt
vele. 2. 〈Szövőszék tartozékaként:〉 cséppálca.
csepegő csepegőÝ fn 1. A háztető kinyúló
széle, eresze. Tuttuk tizenkét ó²ra, mán a csepegőÝnél
van a nap, a díli ó²dalon levőÝ
csepegőÝnél. 2. Az eresz alatti földsáv, árokszerű
mélyedés, ahová az esővíz csorog.
csepegtet csepektet i 1. 〈Tehén tőgyéből〉
tejet cseppenként kifej. Utó²jára csepek-
tettyük, csepektetni kell, mert utó²jára jön a
tejfel. 2. Cseppenként hullat. A bal kezüngbe
vó²t a kenyírszelet, arra úty csöpöktettük a
zsírt. Ö: bele~, meg~.
csepegtető Ö: gomolya~.
csépel csípel i 1. 〈Szemtermést〉 növényből
cséplőgéppel kiver. Na, elmentünk a tesvíremékhe,
hogy na, csíplís van, csípelnek. 2.
〈Hüvelyes babot〉 cséphadaróval kiver. Ö: el~,
ki~, meg~.
csepellérez/ik ~ i Apránként elhord, elkölt
vmit. Ö: el~.
csepelléreződik Ö: el~.
csepereg ~ i 〈Eső〉 szitál, permetez. Mán
megint ~, hun esik, hun megáll.
csepesz l. cseplesz
csepeszháj l. csepleszháj
cséphadaró csíphadaró² fn Kézi cséplésnél
a cséplőbot végére szíjazott rúd. Csíphadaró²val
verík ki a paszujt. Sz: Úgy jár a
keze, mint a csíphadaró²: 〈munkában, verekedésben〉
gyors kezű.
cséplés csíplís fn Az a művelet, hogy vmit
csépelnek, ill. ennek időszaka. Mikor mekkezdőÝdött
a csíplís, akkor az asztagos felment,
a géb beált a két asztak közzé.
cseplesz ~, csepesz fn 1. A hashártyának a
gyomor alján kötényszerűen lecsüngő része.
2. Hártyás, fodros háj a disznónak a hasi részén,
a beleken és a szalonnán. A disznó² belin,
bendőÝjin lévőÝ ritka háj a ~, csepleszháj.
Ahoty kiburíttyák a disznó²t ó²dalra, abba
van a ~.
csepleszháj ~, csepeszháj fn Cseplesz.
cséplő csíplőÝ fn 1. A cséplést végző személy.
2. Cséplőgép. És aszt utó²lag zságba
tőÝtöttük, és mikor jött a csíplőÝ, akkor felöntöttük.
3. Hosszú nyélből és ehhez szíjjal
hozzákapcsolt rövidebb fából álló kézi cséplőeszköz;
csép. Hozd ide csak a csíplőÝt!
cséplőcsapat csíplőÝcsapat fn A cséplést
végző munkásoknak általában 11 főből álló
csoportja.
cséplőgép csíplőÝgép fn
cséplőgép-garnitúra csíplőÝgéb-garnitúra
fn A cséplőgép és a teljes felszerelése.