Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

letakar 539
létra
letakar ~ i 〈Gabonát〉 learat. Letakartuk a
búzát, meg a többi szemestermínt is, az árpát,
zabot.
letakarít ~ i 〈Terményt〉 betakarít. Letakaríttya
a főÝdrül a termíst.
letakarodik ~ i Lefekszik. Mán letakarodott
az egísz család.
letakaródzik letakaró²ddzik i Vmilyen
piszok, felesleg lejön, letisztul. És avval mekkennyük
szípen a redves lábat, és akkor az
letakaró²ddzik.
letalpvesszőz letalpvesszőÝz i Kosarat alsó
peremén talpvesszővel, vagyis szegőveszszővel
ellát.
letámad ~ i Megtámad. Ahogy jöttem
hazafele, letámattak ezek a hamis kutyák.
letáncol ~ i Lábbal lenyomkodja a hordóba
rakott gubákat, hogy a festéklé ellepje.
letanyáz/ik ~ i Kényelmesen leül, letelepszik.
letapos ~ i 1. A guzsaly talpára erősen
rálép. Lábakkal taposták le, hogy ne mozogjon
a guzsaj. 2. Letapossa a becsületit:
rosszat mond vkiről. A szomszídom ~ta a becsületit
a komjának.
letartóztat letartó²sztat i Vmilyen célból
lefoglal vkit. A Kiskopasz minden szombaton
le vó²t tartó²sztatva, mekfogatták, hogy ű
muzsikájjon.
letáskásodik ~ i Vakolat a falfelülettől
elválik, feltáskásodik.
letaszít ~ i Nagyon összeszíd.
letehenedik ~ i 〈Pl. vendégségben〉 ráérősen
megül. Ez a Julcsa jó²l letehenedett,
nem akar hazamenni, csak tőÝtteti velem az
időÝt.
letejfelez ~ i Tejfellel megken. Ha tejfelünk
vó²t, letejfelesztük a lángost.
leteker ~ i 〈Szél fát〉 a lombkoronánál tör
el. Nagy vó²t a lombja a fának, ~te a szél, a
lombjánál törte el.
letelel ~ i 〈Jószág〉 tél végére lesoványodik,
legyengül.
letentél ~ i (gyny) Lefekszik.
letépődik letípőÝdik i 〈Pl. gomb〉 leszakad.
letérdepel letérgyepel i Letérdel.
leteremt i Leteremti magát: leissza magát.
leterít ~ i 〈Pl. szilvaszemeket〉 szétrak,
szétterít. Mikor megmostam a szilvát, egy
ruhára ~ettem szípen, haty szikkaggyom meg.
letermel ~ i 〈Szőlőtőkét〉 túltermeltet. Aki
például ety szőllőÝtőÝkén két vesszőÝ hejet
nígyet hagy, az ~i a szőllőÝtőÝkét, túltermelteti,
emijat legyengül a tőÝke.
letesz/en ~ i 1. 〈Jég〉 elver. Letette a vetíst
a jég. 2. Vhonnan elültet. A tanár a tanuló²t
rosz tanulmányi eredmínye mijatt letette az
elsőÝ padbul. 3. Szennyes ruhát levet. Fírficselédre
monták, hogy letette a szennyest,
tiszta ruhát vet fel.
letetejel ~ i Letetejez.
letetejez ~ i 1. A dohány felső levelét a
növény tetejével együtt letöri. 2. A szőlő tetejéről
a fattyúhajtásokat letördeli, levagdalja.
letétel letítel fn A guba festéklében történő
megmártása. Még a guba szép fekete nem
lett, ami szerencsés esedbe tizenníty-tizenöt
letítellel sikerült rendesen.
letett mn Letet píz: félretett pénz. Vam
most tízezer forint letet pízem.
létezhetetlen léteszhetetlen mn Lehetetlen.
letikkad ~ i 〈Nagy melegben〉 elfárad, eltikkad.
letikkaszt ~ i Kiszárít. A tengerit a
f#ró²ság ~otta.
letikkasztó mn Letikkasztó² időÝ: nagyon
meleg, száraz idő.
letisztel ~ i Lekakál, lepiszkol. A madár
~te a kalapomat.
letoj/ik ~ i Megtojik.
letottyan ~ i 〈Járni tanuló kisgyermek〉
lehuppan, lezökken. Mikor a gyerek járni
kezd, sokszor ~.
letőgyel letőÝgyel i 〈Tehén, koca tőgye ellés,
ill. fialás előtt〉 megtelik tejjel. Na, letőÝgyelt
mán a tehén, hó²nap megellik.
letölt letőÝt i 1. Leönt. A savó²t letőÝtöttük
rulla. 2. Megtölt. LetőÝti a szalámit.
letör ~ i 〈Puskacsövet〉 lehajt. Sz: Letöröm
a derekadat!: 〈dühös fenyegetés〉.
létra ~ fn 1. Tyúklétra. Mint ahogy
nekitámasszuk a It a falnak, ugyi, eszt is