Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

madzagháló 557
magas
maddzag: rossz viselkedésű személy. Beleszakatt
a maddzag: a) 〈pl. éneket fent kezdve〉
nem tudja folytatni, befejezni. b) elveszti a
bátorságát, félni kezd. Elhúszta a szájánál a
mízes maddzagot: igérgetéssel rászedte. Km:
Ot szakad a maddzag, ahun legvíkonyabb:
vminek a romlása ott kezdődik, ahol a leggyengébb.
Ö: csapó~, dohány~, gatya~, húzó~,
jó~, kender~, kóc~, korc~, kötő~, mézes~,
póré~, szíj~, tarisznya~, zsák~.
madzagháló maddzakháló² fn Fonálból
összekötött, összehurkolt táskaféle, amelyben
az ételt hordták a mezőre az asszonyok.
madzaghúzó maddzakhúzó² fn Csontpálcika,
amelyhez a gatyamadzagot hozzákötik,
és annak segítségével húzzák bele a gatya
korcába. A maddzakhúzó² az nyúlcsont.
mafla ~ fn Fél liter bor és fél liter szódavíz
keverékéből készített ital.
mag ~ fn 1. Vetőmag. Még a ~vábul is
kipusztultunk a tengerinek ezernyó²cszászhatvanháromba.
Mag alá szánt: földet ősszel,
közvetlenül a vetőmag földbe kerülése előtt
felszánt. ŐÝsszel, vetís előÝt ~ alá szántottunk,
ez vó²t a második szántás, előÝször
fennyedin, ó²tám ~ alá szántottunk. Magnak
vet: nem a termésért, hanem a továbbszaporítás
biztosításáért vet. TengerifőÝd
vígire viszont ~nak vetettek kendert. Líha ~:
csíraképtelen mag. 2. Az elvetett mag hozadéka.
Mán ha öt ~ot adott, az nagyon szűk
esztendőÝ vó²t, mert asz jelentette, hogy egy
mázsa vetőÝmagot vetettek ety katasztrális
hó²ldon, osz csak öt mázsa termett. Megatta a
~ját: bőségesen megtermette az elvetett
magot. 3. Magnak hagy/Mekhagy magnak:
〈tenyésztésre alkalmas, egészséges állatot〉
meghagy, megtart. FőÝleg baromfit, tyukot,
kokast hatytunk meg ~nak. 5. A pergőben lévő
tojás alakú kis vas, amely ha mozog, pergő
hangot ad. Sz: A magvadbul kopjál ki!:
〈átok:〉 ne legyen utódod! A fene egye meg
még a ~vát is!: 〈szitok〉. Eszt a körtít ne hadd
it ~nak!: ne hagyd a fán, mintha szaporítás
végett hagynád meg. Ö: ánizs~, apró~, bolondító~,
ir~, kemény~, mák~, murok~, murokrépa~,
tök~.
maga ~ nm Maga kedvire: saját szórakoztatására.
Maga kosztyán van: saját élelmezéssel
〈szegődött el〉. A ~ kosztyán vó²t az,
aki a saját kosztyám ment el dó²gozni, othonrul
hoszta a kosztot. Magáho jött: a)
rosszullétből magához tér. b) betegségből felépül.
Magának való²: önző. De ~dnak való²
vagy! Sz: Sokra hiszi It: öntelt, beképzelt.
Eldó²goszta It: nagyon elfáradt a munkában.
Elhiszi It: elbizakodik. E ~ szopta az annyát:
jól megtermett, erős ember. Km: Ha kel,
meny ~d, ha nem, kűgy mást!: a fontos dolgokat
ne bízd másra! Amit ~d mektehecc, ne
bízd másra!: az van jól elintézve, amit az
ember maga intéz el. A ~dét tedd el, a másét
ne vedd el!: becsüld meg a sajátodat, ne nyúlj
a máséhoz!
magában magába hsz Önállóan, segítség
nélkül. Se keze, se lába, mégis felál magába:
〈találós kérdés:〉 hímvessző.
magabíró magabíró² mn Munkabíró,
egészséges.
magágy ~ fn Fészek, amelybe a vetőmag
kerül.
magamegporzás magamekporzás fn A
virágpornak ugyanannak a virágnak a bibéjére
való kerülése, mint amelyikről eredetileg
származik. A míhek által törtínőÝ beporzáskor
is előÝfordulhat a magamekporzás.
magánjáró magánjáró² mn/fn I. mn
Magánjáró² gép: 〈cséplőgép vontatására és
meghajtására egyaránt alkalmas〉 gőzgép.
Fekete főÝdön magánjáró² gép vó²t, nem a lú
huszta a csíplőÝgépet, hanem a tüzezsgép,
amibe szalmával tüzeltek, de amikor eggyik
tanyábul a másigba vontatta a csíplőÝgépet,
akkor szénnel. II. fn 1. Gőzgép. A magánjáró²
az ety tüzezsgép vó²t, és ennek vó²t ety
szekrénye, ety csíplőÝje. 2. Olyan cséplőgép,
amelyet saját gőzgépével lehet vontatni.
magas magos mn Magosra vetett ágy:
párnákkal magasra felrakott, beágyazott ágy.
Magosz szárú cipőÝ: hosszú szárú cipő. Magosz
szárú cipőÝbe vó²d gombos is mek
fűzőÝs is. Magos kenyír: szépen megkelt kenyér.
Magasra nőÝ: kenyér jól megkelt, szépen
felhasadt és megsült. Magosabra szab: