Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

ványadt 810
varróné
ványadt vánnyatt mn Beteges, beesett
〈arc〉.
ványol ~ i 1. 〈Tímároknál:〉 ványolódeszkán
nyújtja, alakítja a bőrt. 2. 〈Tímároknál:〉
motorral hajtott hordóban a bőrt puhitja,
tisztítja. Ö: ki~.
ványoló ványoló² fn 〈Gubacsapó-mesterségben:〉
kalló.
ványolódeszka ványolóudeszka fn 〈Tímároknál:〉
a beáztatott fejbőr kinyújtására, alakítására
szolgáló L alakú deszkalap.
ványolóhordó ványoló²hordó² fn 〈Tímároknál:〉
bőr puhítására használt hordó.
ványológép ványoló²gép fn A ványolt
csizma elkészítéséhez szükséges bőr kinyújtásához
használatos szerkezet.
ványolókés ványoló²kés fn A bőr
ványolására használt éles szerszám.
ványolt ~ mn 1. Felpuhított, nyújtott, varrás
nélkül készített 〈csizma〉. Ványol csizsma:
varrás nélkül, felpuhított és formára nyújtott
bőrből készített csizma. A ványol csizsma nem
vó²t varva, hogy ne mennyen bele a víz. 2.
Ványolt posztó²: kallózott, áztatással és ütögetéssel
összesűrített posztó.
var ~ fn Ótvar. Ö: pokol~.
vár 1 ~ i Km: Jó²tít hejibe jó²t ~j!: a
jóságot jósággal viszonozzák. Jó²tít hejibe
jó²t ne várj!: a jóságot nem szokták viszonozni.
Ö: el~, ki~, össze~.
vár 2 ~ fn Sz: Honnen vette a kiráj a ~at?
〈Feleli az, akitől meg akarják tudni, hogyan
szerezte ezt v. azt a holmiját.〉 〈Erre válaszként:〉
Fejír lovad baszott írte. Ö: borz~, kő~,
Pendely~.
varacskos ~ mn Érdes, bibircsókos felületű.
varadzik Ö: be~.
várandós várandó²s mn Közvetlenül ellés
előtt levő állat, különösen tehén.
varangyékos varangyíkos mn Varangyíkozs
bíka: varangyos béka.
varasodik Ö: ki~.
váratlan ~ hsz Váratlanul. Váratlan jött.
varga ~ fn (rég) Szíjgyártó. Rígen a szíjgyártó²t
nevesztík Inak. Sz: Megrázlak, mint
Isten a It!: 〈fenyegetés〉.
vargabéles ~ fn Sült tészta, amely úgy készül,
hogy vaníliás, cukros tejben kifőzött
finom metéltet tehéntúróval, tojás sárgájával
és habjával, esetleg mazsolával elkevernek,
ezt két réteges vajas tészta között sütőben
megsütik.
vargabetű ~ fn Kerülő út.
vári Ö: csala~.
varjú ∼, varnyú fn A szövőszék része,
amely a nagy dorongkarika megakasztásával
biztosítja a mellék szálainak egyenletes feszülését.
Sz: Láttam ém mán karó²n varnyút,
kissebbet is, nagyobbat is, mégis elrepült:
〈mondják az olyan fogadkozásra, amelyben
nem bíznak〉. Km: Eggyik varnyú nem vájja
ki a másiknak a szemit: senki sem bántja a
maga fajtáját. Nem eszi meg a varnyú a telet:
enyhe tél végén még erős hideg szokott
következni. Ö: fekete~, kálomista~, tarka~.
varjúcsősz varnyúcsőÝsz fn Aki elijeszti a
varjakat a vetésekről.
varjútövisbenge varnyútövizsbenge fn
〈Egy cserjefajta.〉
varjútövisk varnyútövisk fn Varjútövis.
varkocs ~ fn Nők egyágú hajfonata.
város Sz: Hogy vagy? Felelet: Mint szegíny
ember gazdag vározsba: megvagyok. Ö:
cívis~.
várós váró²s Közvetlenül ellés előtt álló
állat, főként tehén. Ha nem vó²t feljegyezve,
mikor fojatott, ēre monták, hogy mikor lesz
váró²s.
varr Ö: be~, össze~, rá~.
varrás Ö: be~, él~, guba~, kézi~, lengyel~,
szirony~.
varrásjelző mn VarrásjelzőÝ kerík: az
öltések egymástól való távolságát jelöli ki, ill.
az ár dőlésszögét is megadja; rádli.
varráskiemelő varráskiemelőÝ fn Varrásjelző.
varrásvédő varrásvídőÝ fn 〈Szíjgyártóknál:〉
ketté hajtott bőrcsík, amely a fordított
varrást még erősebbé teszi; vóc.
varró Ö: bőr~, gomb~, szíj~.
varrógép Ö: szűcs~.
varróné Ö: foldozó~.