Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

felnyes 248
felpirtyan
állatok, az őÝz meg a szarvas is felny#ja a
bornyát.
felnyes ~ i 1. A fatörzs alsó részéről levágja
a gallyakat. 2. 〈Ember, gép〉 talajt
simára vág. Felnyestük ijen szűrőÝnyesőÝvel.
felnyílik ~ i Sz: Felnyílt a csipássa: elbizakodik,
elszemtelenedik.
felnyíló felnyíló² fn Felnyitható szellőzőnyílás.
felnyirkul ~ i Alulról nedvet szed
magába.
felnyom ~ i 1. Nyomással magasabbra juttat.
A gász ~ja a rostanyagokat erjedískor. Így
eszt a héját, kocsányát mindenüt felnyomja. 2.
〈Kézzel〉 felfelé tol. Nehéz vó²t, ~tuk az álát,
nem akarta lenyelni.
felnyújt felnyút i 〈Mézeskalácsos〉 tésztát
elnyújt.
felnyújtás felnyútás fn 〈Mézeskalácsosoknál:〉
tészta elnyújtása.
felnyurgul ~ i 〈Növény〉 túlságosan magasra
megnő. A fa alá vetet növíny ~.
felnyű ~ i 1. 〈Érett kendert, lent〉 szálanként
gyökerestől kitép a földből. 2. 〈Pl. levágott
gabona gyökerét, babot, borsót, hagymát〉
tövestől kitép a földből.
felokosít ~i Felvilágosít, kioktat. Felokosította,
hogy m#re közelebb a szomszíd város.
féloldalas féló²dalas mn Olyan 〈asztag,
boglya〉, amelyet nem szimmetrikusan raktak,
ezért könyen eldőlhet.
féloldalú féló²dalú mn Csak az egyik
oldalán fogazott 〈fésű〉.
felolvas ~ i Megolvas, megszámlál.
felomlik ~ i 〈Ember teste a melegtől〉 felhólyagzik.
félő Ö: isten~.
felőgyelit felőÝgyelít i Összekever, felelegyít.
Fél marik só²t tettem bele a kenyírbe, és
akkor felőÝgyel¤tettem, és hát kelni hatytam
ety kicsit. Dagasztás előÝt felőÝgyelítem a
tísztát.
felőgyelítés felőÝgyelítís fn Összekeverés.
félöl ~ fn 1. A kinyújtott félkar végétől a
mell közepéig terjedő hosszmérték. 2. 〈Jelzőként:〉
félölnyi. Vettem ety ~ fát.
felölt felőÝt i 1. 〈Kévét, széna- v. szalmacsomót〉
villára felszúr, és vállára helyez.
FelőÝti a villával a színát a vállára. 2. Felöklel.
A szarvával felőÝti a tehén a piros
ruhába őÝtözöt fehírcselédet. 3. 〈Szemével〉
felöklel, haragosan néz. Maj felőÝti a szemivel,
úgy níz rá.
felöltő felőÝtőÝ fn Férfi félkabát, kiskabát.
felöltöztet felőÝtösztet i Halottra ruhát ad.
A keresztmamámék őÝtösztettík fel apámat.
felönt ~ i 1. 〈Edényt〉 teleönt. Amibűl tüzeltünk,
fábul annak a izéjit ~öttük vízzel, és
annak a levit leöntöttük, oszt avval mostunk.
2. Sokat iszik. Ez is jó²l ~ött.
felöntés felöntís fn 1. A méz kipergetése,
leszűrése a lépről. 2. 〈Mézeskalácsosoknál:〉 a
méz beöntése a mézleeresztőlábon álló hordóba.
félős fílőÝs mn Félelmet keltő. FílőÝs út,
ahon vízállás van, oszt a vísztül nem tuggya,
mijen míj, kikerülni meg nem lehet.
felpállik felpálik i Megpuhul, felenged.
Disznó²perzselískor a ráragat kosz felpálik.
felpámol ~ i 〈Kékfestőknél:〉 felsodor.
Mángorlásnál az anyagot az áruhengerre
felpámojják.
felpántlikáz ~ i Szalaggal, pántlikával feldíszít.
felpattog ~ i Felpattogzik. Felpattogott a
zománc a láboson.
felpénz felpíz fn Előleg, foglaló.
felpénzel felpízel, felpínzel i Előleget, foglalót
ad vkinek. Ö: le~.
felperget ~ i 〈Könyvkötő〉 könyvet fellapoz.
felpernyéz ~ i Síkos utat hamuval, pernyével
felszór. Ha fagy vó²t az uccát, a járdát
felpernyésztík, hogy el ne csússzanak a
járó²kelőÝk.
felpillangóz felpillangó²z i 〈Lószerszámot〉
pillangókkal, vagyis apró, keskeny bőrdarabokkal
rojtszerűen feldíszít.
felpirít ~ i 〈Pl. Húst, hagymát〉 megpirít,
pirosra megsüt.
felpirtyan ~ i A nap kezd felkelni. Hajnalba
a nap ~, kidugja az elsőÝ sugarajit.