Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

fertig 259
fésű
fertig ~ hsz Készen. Kísz vagy mán a
munkáddal? Fertig.
fertőtlenítő in FertőÝtlenítőÝ medence:
fertőtlenítésre, fertőtlenítéskor használt
edény. A fertőÝtlenítőÝ medencébe a mosogató²asszonyok
fertőÝtlenítettík az edínyeket,
tányírokat, evőÝeszközöket.
fertőz Ö: el~.
fertőzés Ö: köldök~.
feslés feslís fn Kenyér, kalács foszlása.
feslik ~ i 〈Kenyér, kalács〉 foszlik. Ö: el~.
feslős feslőÝs mn Foszlós. A kalács akkor
jó², ha jó²l átsült, piros és ropogó²s, ritka,
szípen feslőÝs.
festék Ö: díszítő~, étel~, firnájsz~, föld~,
por~.
festékasztal festíkasztal fn 〈Szíjgyártóknál:〉
festésre, szabásra, szárításra használt
nagyobb munkaasztal; szabászasztal.
festékcsésze festíkcsésze fn Festékek tárolására
használatos öblös szájú lapos bögre;
csupor.
festékecset festíkecset fn Α festék elkenésére
használatos kb. 4–5 cm széles, lapos
ecset.
festékes mn Festíkes hordó²: Festéklé
főzéséhez használt nagy faedény; festődézsa.
festékestálca festíkestálca fn Festék tárolására
használatos, nagyobb alakú zománcozott
tál.
festékező in FestíkezőÝ gumihenger:
〈könyvkötészetben:〉 festéknyomásra alkalmas
tömörgumiból készült henger.
festéklapát festíklapát fn 〈Könyvkötészetben:〉
kávéskanál méretű lapát, mellyel a
festéket az alapozó anyagra csepegtetik.
festéklé festíklé fn 〈Gubacsapóknál:〉 festésre
használt oldat. Nr: A gubát feketére festették
az égerfa héjának, köszörűsárnak és
zöldgálicnak a keverékével.
festéktörő in FestíktörőÝ mozsár: a darabos
festék összetörésére használt mozsár.
festés festís fn Festísre elkíszíted guba: a
kallóból kikerült, festés előtt álló guba.
Fó²tos festís: 〈kékfestőknél:〉 olyan sikertelen
festés, amelynek során az iszapos festékanyag
rátapad az anyagra, emiatt nem egyenletes a
festék eloszlása. Ö: alá~, csáva~.
festő Ö: francia~, kék~, mű~.
festőanyag festőÝanyag fn 〈Szőrmekikészítőknél:〉
festék. A hordó²ba található²
festőÝanyagba ásztattyuk a bőÝröket.
festőbot festőÝbot fn 〈Kékfestőknél:〉
olyan bot, amellyel az őrlőtálat megütögetik,
hogy a festék összegyűljön az edény alján.
festőde festőÝde fn Kelmefestő üzem.
festődei mn FestőÝdeji munkás: kelmefestő
üzemben dolgozó alkalmazott.
festődézsa festőÝdízsa fn 〈Gubacsapóknál:〉
festéklé főzőséhez használt nagy edény.
festőfürdő festőÝfürdőÝ fn 〈Kékfestőknél:〉
az anyag bemerítése a higított festéklébe,
a kipába.
festőház festőÝház fn 1. Kékfestőműhely.
2. 〈Gubacsapóknál:〉 a kallásra váró gubák
tárolására, ill. a gubák festésére szolgáló
helyiség; festőtanya.
festőhelyiség festőÝhejisíg fn 〈Gubacsapóknál:〉
festőház.
festőkád festőÝkád fn 〈Kékfestőknél:〉 kéthárom
méter mélységű fa-, ill. később betonkád,
melyben az anyag festését végezték;
festőmedence.
festőlapát festőÝlapát fn 〈Gubacsapóknál:〉
a festék kavarására szolgáló falapát.
festőlé festőÝlé fn 〈Szőrmekikészítőknél:〉
híg festőanyag, melybe beleforgatják a szőrmésbőrt.
festőmedence festőÝmedence fn Festőkád.
festőszoba festőÝszoba fn 〈Kékfestőműhely
részeként:〉 olyan helyiség, ahol a festőkádakban
a festést végezték; kipaszoba.
festőtanya festőÝtanya fn 〈Gubacsapóknál:〉
festőház.
fésű fűsű, físű fn 1. Serkehúzó² fűsű: sűrű
fogozatú fésű, amellyel a fejtetű petéit is ki
lehet a hajból fésülni. 2. 〈Fazekasoknál:〉 bőrből
v. fából készült hosszabb fogú, fésűszerű
lapos díszítőeszköz. 3. 〈Paszományosoknál:〉 a
szövőszék hasított vesszőből v. nádból készült
bordája. Ö: bajusz~, bicska~, borbély~, borda~,
bontó~, fél~, fém~, haj~, konty~, kör~,
összejáró~, réz~, szaru~.