Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

k kö fn Nr: A kö betűre van egy mondó²ka:
Komáromba kocsikásztunk, kitört Károj
kocsisom karja. Kérlek, kedves Kelemen,
kűggyél két kila kámfort Károj kocsisom karja
kikámforozására!
Kaba fn Sz: Rendbe van, mint ~, amikor
harmaccor leígett: tönkrement.
kába ~ mn 1. Kerge 〈juh〉. A ju ~ vó²t,
forgot körbe-körbe, a fejibe vó²t valami, osztán
elmúlt rulla. 2. Részeg.
kabai kabaji mn Mit mondott a kabaji
asszony? (mulatozás közben ivásra buzdító
kérdés. A felelet ugyanis:) Igyunk eggyet,
komámasszony.
kabát Ö: ágy~, fél~, jegy~.
kabátka ~ fn Rövid, könnyű kis női kabát.
kábelgimpen ~ fn 〈Paszományosoknál:〉
selyemmel körbetekercselt elektromos huzal.
kábelszövés kábelszövís fn 〈Paszományosoknál:〉
elektromos huzalok, telefonkábelek
selyemmel történő gépi bevonása, körbetekercselése.
kábítóláda kábító²láda fn 〈Méhészetben:〉
nyitott tetejű láda, amelynek tetején akkora
nyílás van, hogy egy méhkas ráférjen. A kábító²láda
közepibe hejezzük a kábító² anyagot,
így a míhek a kazsbul ebbe hullanak.
kabóca gabó²ca fn Nagy, zöld sáska.
kábul Ö: meg~.
kacabáj ~ fn Hímzett, ujjatlan, rövid női
bekecs.
kacabajka ~ fn 1. Hosszú ujjú, hímzett
női bekecs. 2. Különböző meleg anyagokból
készített, rövid, testhez simuló női kabátka.
K
kacag ~ i Hangosan nevet. Sz: Úty kacaktam,
majd elnyúltam: nagyon, hangosan nevettem.
Maj mekszakattam, uty kacaktam: ua.
kacagány ~ fn 1. 〈Pásztorok viseleteként:〉
a vállon féloldalt v. nyakba vetve viselt, a hátat
takaró juhbőr; hátibőr. 2. 〈Magyaros viseletként:〉
vállra vetve viselt, díszes, rövid kabátféle.
A kacagánt díszes alkalomkor viseltík,
ha valami főÝméltó²ság jött a vározsba, akik
a fogadásán megjelentek, azok viseltík. A huszárok
is viseltek zsinó²rral díszítet kacagánt.
kacároz/ik ~ i Nevetgél, kacarászik.
kacat Ö: kicet~.
kácc ~, kacc, kvác msz 〈Macska elűzésére:〉
Kácc! Kác ki! Sicc, kácc! Kacc vácra!
Sicc, kvácra! Én is mondom a macskának,
sicc, kvácra! Kifele macska!
kacifántos ~ mn 1. Kötekedő, akadékoskodó.
Kacifántos ety termíszete van. 2. Kacifántos
időÝ: borús, szeles idő.
kackiás kackijás mn 1. Hetyke, nyalka.
Mijen kackijázs bajussza van ennek a legínnek!
2. Szépsége, csinossága tudatában hetykén,
kihívóan viselkedő 〈nő〉. Kackijás egy
nőÝszeméj, sokat hisz magárul, kelleti magát.
kacor ~ fn 1. Kacorkés. 2. Kacorkapa.
kacorkapa ~ fn Rövid nyelű kézikapa.
kacorkés ~ fn 〈Szőlőművelésben, kertészetben,
tímármesterségben stb. használt,〉
görbe pengéjű, fanyelű kés.
kacorkirály kacorkiráj fn 〈Mesében:〉
kandúr.
kacs ~, kaccs fn 1. Szőlő, dohány fattyúhajtása.
A szőÝlőÝnek kaccsa van, de a tengerinek
már fijó²kja. 2. Kasza nyelének fogan-