Debreceni cívis szótár - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

áriaszt 700
rávet
a penísz, úgy rárakó²dik a szőÝlőÝre, az meg
nem nőÝ tovább.
ráriaszt rárijaszt i Ráijeszt.
ráró ráró² mn 〈Lószínnév, a szürke egyik
árnyalata.〉
rárogyaszt ~ i Ráomlaszt, rádönt.
rásimít rásimít i 〈Borítóanyagot a könyvtesten〉
elsimít. Rásimítom a vásznat a könyvre.
rásimogat rásimogat i Borítóanyagot óvatosan
a táblára simít.
ráspannol ráspanol i Ráfeszít. A könyvgerincre
a borító²papírt ráspanolom.
ráspoly Ö: fa~.
ráspolyoz ráspojoz i Ráspollyal könyvszélt
gömbölyít. Ö: körül~, meg~.
rásül ~ i Rábizonyul. Szerencséje vó²t,
nem sült rá a tolvajság.
rászabadít ~ i Enged, ráenged. Az intízőÝ
~od bennünket a húsra, hogy aggyunk ezeknek
a nacscsaládosoknak.
rászed ~ i 〈Ruhadarabot〉 felvesz. Megmozsdottunk,
felőÝtösztünk, hoty ki rászette
aszt a kis köcét, mer úty hítták, ety kis gúnyát.
raszli ~ fn A kalapszél állását meghatározó
ellipszis alakú domború faforma,
középrészén lyukkal. A kalap állását a ~ adja
meg.
ráta ~ fn Felosztott földterület egy része.
rátarkul ~ fn 〈Tímároknál:〉 a tölgyfa
kérge az alatta levő réteghez tapad.
rátart ~ i Föléje tart. Rátartotta az esernyőÝt
a másikra, mert esett az esőÝ.
rátarti ~ mn Magát nagyra tartó, beképzelt
〈ember〉.
rátekergőzik rátekergőÝzik i 1. Rátekeredik.
RátekergőÝzött a kígyó² a lábára. 2.
Ránehezedik. RátekergőÝzött a baj. 3. Ráerőlteti
magát. Rátekergőüddzött a jány a szomszít
fijúra.
rátekerítés rátekerítís fn 〈Gubacsapóknál:〉
a fonott bél motollára való rátekerése.
rátér ~ i Ráfér. Ijen ezüszszálak vó²tak
rajta, mek hát, amit kaptunk ajándígba, aszt is
aláraktuk, ha nem tért rá, akkor aláraktuk.
rátestál ~ i 〈Végrendelkezéssel vkire〉
örökül hagy vmit.
rátesz ~ i 1. Ráteszi a mintát: a tervezett
mintát a szűrposztóra előrajzolja. 2. Ráteszi a
kezit: a) kézrátevéssel gyógyít. b) eltulajdonít
vmit. Az állam negyvenöt után rátette a kezit
a parasztok főÝggyire.
rátétes mn Rátítesz szűr: rátéttel díszített
szűr.
rátipor ~ i Kíméletlenül rátapos.
rátotta ~ fn Rántotta.
rátölt rátőÝt i 1. 〈Kenyértésztát〉 vetőlapátra
borít, rátesz. És aszt a kemencébe vetőÝlapáttal,
rátőÝtöttük a kenyeret a vetőÝlapátra.
Mer mikor bevetettük, akkor a lapátra
rátőÝtöttük, a vetőÝlapátra, hát akkor
nehoty hozzáragaggyon. 2. Pipát megtöm.
raustok ró²stok fn 〈Pásztorkalap-készítőknél:〉
gyúrópálca.
raustokolás ró²stokolás fn Gyúrás. A
ró²stokolás gyúró²páca segíccsígivel törtínőÝ
gyúrás.
rávág ~ i 1. Úgy arat, hogy a lekaszált
rend a még álló gabonára dől. 2. Rámetsz,
belevés. A pásztorok ügyesen rá tutták vágni
a nevüket a karikás ostor nyelire.
rávaló rávaló² fn Meghatározott célra
szükséges, ill. arra szánt összeg. Megveszem a
csizsmát, mert megvan rá a rávaló²m.
rávan ~ i Rávan az időÝ: kedvező idő jön
vmilyen növényre.
ravasz ~ fn Róka. Egy ~ megint itt ó²lálkodik
a tyúkó²l körül.
ravaszdi ravazdi fn Róka.
rávarr rávar fn Rávarja magát vkire: a)
feleségül véteti magát. b) társaságát ráerőszakolja
vkire. Sz: Ne vard rám a szegínsíget!:
〈tréfásan így tiltakozik az, akin úgy
varrják meg a ruháját, hogy nem veszi le〉.
ráverő ráverőÝ fn A kovácsműhelyben
dolgozó alkalmazott, aki a vezetőkovács utasításai
szerint üti az anyagot. A ráverőÝ átalába
a segéd. Ö: csín~.
ráverőkalapács ráverőÝkalapács fn
Nagykalapács.
rávesz i Ráveszi a vizet: 〈gubacsapóknál:〉
ráereszti a vizet a kádra.
rávet ~ i 〈Gubásmesterségben:〉 gubát a
mosókádba belehelyez. Ráveti a gubát a