LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

0,99 – azoké pedig, akik határozottan elutasítják a vallásosságot, 13 1,17
pont (F=2,268; df=4; p=0,000).
Hat személyes jellemző hatását áttekintve két megállapítást tehetünk:
1. Bár találtunk néhány szignifikáns összefüggést, ezek mindegyike
annyira gyenge, hogy nem szolgálnak magyarázatul a jogtudatosság
fokának különbségeire.
2. Az apró szignifikáns különbségekből – különösen a tanulmányi eredményekkel,
a megbízatásokkal és a vallásossággal kapcsolatban – látható,
hogy a diákjogok ismerete nem ugyanolyan ismeret, mint valamelyik
tantárgy ismerete. Nem semleges tudás, hanem olyan, amelyhez sajátos
diszpozícióra van szükség. Ilyen lehet például a szembenállás.
Ha azt keressük, hogy különböző nagy diákcsoportokban hányan vannak
jogaik tudatában, az a kevés „tudó” nagyon szétszóródik. De ha azt nézzük
meg, hogy mi jellemző arra a kis csoportra, amely mindhárom megkérdezett
joggal tisztában van, akkor azt látjuk, hogy 6,8% helyett 12,1%
közöttük a gyenge tanuló (mégpedig önbesorolás alapján!), 9,5% helyett
csak 6,5%-uknak van valamilyen állandó megbízatása, miközben a jogtudat
teljes hiányát mutatók között arányuk 11,4%. (11. táblázat)
11. táblázat
Példák erős és gyenge diákjog-tudattal járó magatartásokra
Hány diákjogot
ismer?
Gyenge
tanuló
Van megbízatása
Elutasítja
a vallást
Egyházát
követi
Jár különórára
N=100
Egyet sem 8,1% 11,4% 3,4% 6,1% 45,2% 1224
Mindhármat 12,1% 6,5% 5,6% 4,9% 62,0% 138
Összminta 6,8% 9,5% 5,2% 6,2% 49,8% 5125
A gyenge tanulók nagyobb valószínűséggel kerülhetnek olyan helyzetbe az
iskolában, hogy szükségük lesz jogaik ismeretére, mint a jobbak. Akinek van
megbízatása, annak a többieknél nagyobb esélye van arra, hogy ne kerüljön
olyan konfliktusba, ahol jogismeretre lenne szüksége. Más síkon, de hasonlóan
problémátlan az útja annak, aki egyházát követi. Egyedül a különórákra
járók látszanak kilógni ebből a logikából, hiszen ez a tényező fordítva
működik, mint a tanulmányi eredmény. Ez a tény figyelmeztet arra, hogy
nemcsak a szembenállás motiválhat a jogok megismerésére, hanem bármiféle
önálló, személyes törekvés – például a külön tanulás –, ami valamennyire
mindig feltételezi a tudatosságot, a helyzetünkkel való számvetést.
13
Ők nem pusztán vallástalanok. Két kijelentést kínáltunk fel, így hangzottak: „nem vagyok
vallásos” és „elutasítom a vallásosságot”. Az előbbivel egyetértők jogtudata nem különbözik a
különböző vallásos csoportokétól, csak az utóbbit választóké.
103