LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
számára idegenek, sőt az ördögtől valók voltak. A Bethlen–Peyer-paktum<br />
pedig eleve megakadályozta a politikai tartalmú, baloldali beállítottságú<br />
szakmai-érdekképviseleti szervezetek, különösképpen egy pedagógusszakszervezet<br />
megalakulását és működését, így az újjászerveződő magyar<br />
szakszervezeti mozgalom nem rendelkezett sem kellő történeti, sem valóságos<br />
társadal<strong>mi</strong> tapasztalatokkal, nem volt felkészülve a koalíciós politika<br />
sajátos viszonyaira, még kevésbé egy <strong>mi</strong>ndinkább szimulált és manipulált<br />
politikai gyakorlat keretei között folyó tájékozódásra és mozgal<strong>mi</strong><br />
tevékenységre. Ezzel (is) magyarázható, hogy szinte első lépéseivel belesétált<br />
abba a csapdába, a<strong>mi</strong>t a szakszervezetek – ekkor még úgy tűnhetett,<br />
baloldali – valójában már ekkor is közvetlen kommunista pártirányítása<br />
állított.<br />
Ugyanakkor az sem tagadható, hogy egy új típusú, politikailag érzékeny<br />
és a magyar pedagógustársadalom demokratikus és progresszív, sőt<br />
baloldali erőit összefogni szándékozó radikális szakmai-érdekvédel<strong>mi</strong><br />
szervezet iránt – talán a történeti hiányérzetből eredően is – számottevő<br />
társadal<strong>mi</strong> igény mutatkozott. A megújítandó közoktatás egészére tekintő,<br />
a pedagógustársadalmon belül kialakult, szinte rendi jellegű válaszfalak<br />
lebontását hirdető szakszervezeti mozgalom, az iskolai élet újraindításának,<br />
a munkalehetőségek megteremtésének és az életviszonyok rendezésének,<br />
a korszerű és demokratikus szellemű oktatás megvalósításának<br />
és a tanítók-tanárok ehhez szükséges átképzésének programjával fellépő<br />
MPSZSZ tehát joggal számíthatott sikerre.<br />
A népi demokratikus átalakulás szolgálatát hirdető szakszervezet tagsága<br />
már az első hónapokban ugrásszerűen megnövekedett. 1945 végéig<br />
csaknem valamennyi fővárosi pedagógus csatlakozott hozzá, s – a szervezőmunka<br />
tapasztalatlansága és ügyetlenségei, illetve a vidéki, főleg a<br />
felekezeti tanítók és tanárok közömbössége, idegenkedése vagy félelmei<br />
ellenére is – számos vidéki tagszervezet jött létre. 1946-ban már csaknem<br />
25 000 tanító és tanár, a magyar pedagógusok közel háromnegyede volt<br />
az MPSZSZ tagja.<br />
Ez lehet a magyarázata annak is, hogy a kezdeti bizonytalanságból<br />
ocsúdó és fokozatosan újjáéledő hagyományos pedagógusegyesületek és<br />
intézmények közül egyre több jelentette be önkéntes csatlakozását, illetve<br />
beolvadását az új szakszervezetbe. 1945 májusában például a Magyarországi<br />
Tanítók Eötvös Alapja mondta ki a csatlakozást – teljes vagyonával<br />
–, 1946 nyarán az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1947 tavaszán<br />
az Egyetemes Tanítószövetség (a Magyarországi Tanítók Szövetségének<br />
jogutódja) és az Álla<strong>mi</strong> Tanítók Országos Egyesülete lépett be teljes tagságával<br />
az MPSZSZ-be. Jó néhány tanító- és tanáregyesület ugyanakkor<br />
már 1944-ben felfüggesztette vagy beszüntette tevékenységét (például az<br />
Országos Evangélikus és az Országos Református Tanáregyesület), mások<br />
162