LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

2.2. A szövegértés és a tanulási tevékenység kapcsolata
Ezután a szerző felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeket a tanulók
végeznek/végezhetnek szövegértési, szövegalkotási helyzetekben:
Források (példák)
– Nyomtatott és elektronikus
(szöveg, források,
például könyv, folyóirat,
újság, internetes szöveg,
CD, multimédia)
– Verbális, akusztikus
és vizuális információk
(például állókép, mozgókép:
dokumentumfilm,
játékfilm, animáció; fotó,
grafika, ábra, modell,
makett, térkép)
Tevékenységek (példák)
– Információk gyűjtése, együttes értelmezése, kritikus használata
– Vázlat, kivonat, tartalmi összefoglaló készítése
– Könyvtári kutatás, anyaggyűjtés
– Források összevetése adott, illetve saját szempont alapján
– Információk összehasonlítása, csoportosítása, rendszerezése
– Ismeretterjesztő módszerek jellemzése (például modell,
esettanulmány)
– Beszámoló szóban és írásban, vizuális műfajban
– Vizuális kommunikáció elemzése, kép értelmezése szóban,
írásban
– Információk áttekinthetővé, szemléletessé tétele
– Elsődleges és másodlagos információforrások (például útirajz,
útinapló, útleírás) összehasonlítása
– Testbeszéd eszközeinek megfigyelése, értelmezése
– Képnyelvi sajátosságok megfigyelése, értelmezése, összehasonlítása
– Vitaindító, értékelés, állásfoglalás készítése
– Bibliográfia összeállítása
– Szókincselemzés – például szaknyelvi szöveg értelmezése
szinonimákkal
– Verbális és vizuális információk összeállítása, szerkesztése
– Összehasonlítás (adatoké, véleményeké, információké)
Látható, hogy mind a szövegértés elemei, mind pedig a vele kapcsolatos
tevékenységek tárháza meglehetősen bőséges, pedig a felsorolások csupán
példákkal illusztrálják, miként bontható ki a csontból a szövegértés
velős definíciója – amennyiben azt a tanulás folyamatában vizsgáljuk
meg.
A szerző pár évvel korábban (Horváth, 2000) 9. évfolyamos szakiskolások
körében a tanulási nehézségek hátterében húzódó okokat vizsgálva
megállapította, hogy azok az olvasásteljesítmény gyengesége mellett általános
szövegértési problémákra vezethetők vissza. A megértés következő
nehézségeit, tipikus hibáit gyűjtötte össze:
A szöveg egésze és részei közötti összefüggések átlátása
■ A szöveg bekezdései közötti logikai kapcsolat megítélése.
■ Az egyes bekezdések szerepe, funkciója a szöveg tematikus felépítésében.
■ A szerzői kijelentések szövegbeli előzményének, bizonyításának feltárása.
■ Megfigyelés és magyarázat összekapcsolása, ha az a szöveg különböző
bekezdéseiben található.
30