LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A tanárjelöltek, a tanítókhoz és a középiskolai tanárokhoz képest,<br />
egyébként, <strong>mi</strong>nden tekintetben köztes értékeket mutatnak. Kevesebben<br />
ugyan, <strong>mi</strong>nt a leendő középiskolai tanárok, de már máshol is folytattak<br />
felsőfokú tanulmányokat, fele-fele arányban jártak főiskolákra vagy egyetemekre,<br />
<strong>mi</strong>nt ahogy ugyancsak 50–50%-ban tanulnak párhuzamosan<br />
egyetemen vagy főiskolán.<br />
Összefoglalva: a magasabb presztízsű pedagógusi diplomával rendelkezők<br />
késztetése erősebb arra, hogy párhuzamos tanulmányokat folytassanak,<br />
és nagyobb valószínűséggel is rendelkeznek tanulmányaik végére több<br />
diplomával, <strong>mi</strong>nt az alacsonyabb szinten végzett pedagógusok. Szemmel<br />
látható, hogy a tanítóképző főiskolások a párhuzamosan folytatott tanulmányokkal<br />
szemben inkább a többlépcsős továbbtanulási stratégiát<br />
választják. Mint azt már korábban bemutattuk, a leendő középiskolai tanárok<br />
magasabb iskolázottságú családokból és rangosabb középfokú tanintézetekből<br />
rekrutálódnak, ezért tanulási „terhelhetőségük” is nagyobb,<br />
<strong>mi</strong>nt a főiskolákon végző pedagógushallgatóké. Előttük nyitva áll az út<br />
a párhuzamos képzések felé, <strong>mi</strong>nd a szaktárgyi paletta kiszélesítésének<br />
irányában, <strong>mi</strong>nd az egymástól többé-kevésbé független szakmai végzettségek<br />
megszerzésének irányában. (Mintánk alapján <strong>mi</strong>nd a két stratégia<br />
létezése igazolható.) Ezek a tanulmányi egyenlőtlenségek a pedagógusszakmák<br />
presztízse közötti különbségeket erősítik.<br />
Az 5. táblázat utolsó két oszlopa azonban további érdekes adatokkal<br />
is szolgál: kitűnik egyrészt, hogy a leendő pedagógusok közül a tanárképző<br />
főiskolákon végzők a legkevésbé elégedettek eredeti választásukkal,<br />
inkább érzik szükségét egy másik diploma megszerzésének, <strong>mi</strong>nt az<br />
a másik két csoportra jellemző. A megkérdezett tanárképző főiskolások<br />
59%-a szeretne, még a tanítás mellett is, egyete<strong>mi</strong> szintű kiegészítő tanulmányokat<br />
folytatni (35% a saját szakjában, 24% pedig egyetemen, de nem<br />
tanárszakon). Ha ezeket az adatokat összevetjük a tanítókéval (akik közül<br />
csak 7,7% gondolja úgy, hogy a tanítói végzettségét egy magasabb szintű<br />
pedagógusi diplomával kiegészítené), akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az<br />
elkövetkezendő időszakban az általános iskolai tanítók és tanárok közötti<br />
távolság is inkább növekedni fog, <strong>mi</strong>nt hogy csökkenne.<br />
A leendő pedagógusok továbbtanulási stratégiáiban megfigyelt különbségek<br />
végső soron azokra a társadal<strong>mi</strong> háttértényezőkre vezethetők<br />
vissza, melyekkel a pedagógusszakma rétegzettségének társadal<strong>mi</strong> meghatározottságát<br />
leírtuk. Ezek a tényezők – az apa iskolázottsága, a szekularizáltság<br />
mértéke, a szocializációs közeg (település) fejlettsége, a kibocsátó<br />
középiskola presztízse – nemcsak a felsőfokú intézmény típusának a kiválasztására<br />
hatnak ki, hanem tükröződnek a továbbtanulás vagy a szakmai<br />
önképzés módjaiban, a pályaválasztás motívumaiban, a tanári attitűdök<br />
<strong>mi</strong>nőségében, egyes készségek meglétében vagy hiányában – hogy csak<br />
51
Change language