LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

lyaválasztásában ugyancsak mesterének hatása érvényesült: érettségi után
teológia hallgatóként tanult tovább. Jóval későbbi, Remetéről szóló monográfiájában
is az evangéliumi üzenet a mértékadó. Nandrásky hitoktató
tanárának szinte minden döntése mögött teológiai dimenziót sejt. 12 Úgy
véli, Remete partizánmozgalmi feladatvállalásában szervesen összefonódott
papi hivatása és politikai elköteleződése:
„...tudta, hogy ha az evangéliumban nincs politikai program, az még nem
mentesít, sőt felelősségre hív a politikai téren is, mert Jézus Krisztus az egész
embert és világát is igényeli. Abból következik a keresztény ember felelőssége
a szociális és politikai teendőkért is. A fent említett okokból Remete kész volt
„azonnal” határozni, s egyesülni azokkal, akiket az a tudat vezetett, hogy a
fasizmusban nincs javítgatni való, s ezért nem marad más hátra, csal eltávolítani.
Azért [értsd ezért G. E.] állt a Szlovák Nemzeti Felkelés oldalára, s lett
annak aktív résztvevője.” 13
Rédey, bár nem vonja kétségbe, hogy Remete mindvégig hűséges evangélikus
lelkész volt, mégis bonyolult, drámai konfliktust lát Remete
életveszéllyel is járó politikai döntésének kérdésében: „Számomra változatlanul
kérdés marad az, ha Remete önként vállalt is ilyen szörnyű
véget, volt-e joga kockáztatni a falu fiataljainak sorsát.” 14 Remete ugyanis
Rédey szerint:
„…két tényező elkötelezettjévé vált: az egyik a papi hivatása, a másik a partizánmozgalom.
A kettőnek nem azonosak a céljai, feladatai, módszerei, disciplinái.
Adódnak esetek, amikor etikai ütközések állnak fenn és dönteni kell,
mely disciplinák alapján cselekszik az ember.” 15
Rédey tehát Remete elhatározásának mozgatórugójaként nem a krisztusi
küldetéstudatot, hanem Remete már korábban kiérlelődött ellenálló mivoltát
említi: „…már régen ellenálló, dacos, szembeszegülő, mert kereste
azt a tisztultabb közösséget, amely szembefordul a szennyes áradattal,
amely kockázatot vállal a holnapért…” 16
A kérdés tömören a következő: vissza kellett volna-e utasítania az
evangélikus lelkésznek a szlovák partizánok ajánlatát? Ha igen, milyen
érvek szólnak a visszautasítás mellett?
Az egyik legkézenfekvőbb érv a kor gondolatkörében mozogva a magyar
oldal elárulásának „vádja”. A kor nacionalista szellemében ugyanis a
12
Karol Nandrásky: Az elfelejtett ember elfelejtett dimenziója. In: Lelkipásztor 54(1979)
294-295.
13
Nandrásky, Mag, 52.
14
Rédey Pál: Válasz egy recenzióra. In: Lelkipásztor 54(1979) 295-298, 296.
15
Rédey, Válasz, 297.
16
Rédey, Az elfelejtett, 67-68.
134