LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

ti érvényessége: csak a szocialista társadalmi berendezkedés szocialista
pedagógia időszakára korlátozódik. A rendszerváltás után neveléstudományi
tekintetben üresen kongnak a szavak tantervről és közösségi nevelésről,
azonban a gondolatok irányának politikai jellege jobban látszik.
Megírásuk pillanatában ez a tulajdonság jellemezte a szövegeket, s történeti
leíró, megértő megközelítésben kapják vissza szakmai értelmüket, de
csak akkor, ha a kort is mögéjük festjük. Hiszen minden normativitásnak
is megvan a maga története, amely kutatható és kutatandó.
A megismerésre nézve a normatív gondolkodásmód további kedvezőtlen
következményeivel is számolhatunk. A normatív pedagógiai megközelítési
mód szinte automatikusan hozza létre az organikusan felépített
ideális társadalom vízióját. Képviselői olyan társadalomképen dolgoznak,
amelyben mindennek megvan a maga kijelölt vagy elrendelt helye,
amelyben tehát rendet lehet és kell is teremteni. E nézet képviselői megközelítésmódjuk
foglyaként képtelenek olyan társadalomképet felvenni,
amelyben egyenértékű, de eltérő értékek és érdekek feszülnek egymásnak,
amelyben nincs rend, sem béke, a fejlődésnek sincs iránya, ellenben
a konfliktusok szakadatlan sorozatával találkozunk. Lássuk be: egy ilyen
világkép alapján lehetetlen oktató-nevelő tevékenységet folytatni, s lássuk
be azt is, hogy a sztálini egypártrendszer önmagában kizárja az egyenértékű
és egymással vetélkedő eszmék és érdekek feltételezését. A posztsztálini
időszakban is legfeljebb a megtűrt kategóriába sorolt néhány nem
állami ideológia kerülhetett be a támogatott, azaz a helyesnek tekintett
nézetek közé.
Ami a pedagógus vagy az egypártrendszert szolgáló politikus számára
természetes keret, kötöttség, az nem szorítja az oktatástörténet íróit,
a társzerűségre törekvő szociológusokat. Ők szabadon választhatnak a
konfliktusos és az organikus társadalomelvű felfogás között. Azt hiszem,
ha bárki pedagógusattitűddel ír történetet, vagy ekképpen közelít az iskolai
élet jelenségeinek feltárásához azt organikusan felépített társadalomképzetével
teszi. Ilyesvalami a pártiskolák történeti felfogása: a megfelelő
politikai alakulat értékrendje alapján íródik a történelmük, s az egypártrendszerben
természetes csak egyvalami a jó és egyúttal igaz is.
Az organikus és a konfliktuselvű társadalomfelfogás különbsége
A neveléstudomány területén – véleményem szerint – az organikus és
nem a konfliktuselvű társadalomfelfogás uralkodik manapság. A társadalom
olyan szerves egységként tételeződik fel, amely eleve adott, egymással
szerves egységet alkotó struktúrákból és a struktúrák hordozta funkciók
sokaságából áll, és ezek megbomlása a baj forrása. (Lásd részletesebben
Nagy P., 2005:528; és a köv. oldalakat.) Talán a gyomor ellen fellázadt kezek
235