LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

Ha kiválasztottuk a megfontolt ítéletek körét, olyan elveket keresünk,
amelyek alkalmasak ezek alátámasztására. Két irányból próbáljuk kialakítani
a „társadalmi szerződés”, az átgondolás valamely egyensúlyi állapotának
elveit. Megpróbáljuk közelíteni egymáshoz az elveket és az ítéleteket,
az ítéleteket és az elveket. Egészen addig, amíg nem érezzük úgy, a további
átgondolás már nem ígér kifizetődő eredményt. Ekkor elértük legelemibb,
kiinduló célunkat, az átgondolás egyensúlyi állapotának, mondhatnánk,
első megközelítését. 2 A módszer folytatása az erkölcsi érzések elméletének
18. századi eszményéhez hasonlóan, legalábbis Az igazságosság elmélete ezzel
a hasonlattal él, leírja az igazságérzetünk megnyilvánulásai mögött rejlő
képességeket. Ahogy Chomsky generatív grammatikája leírja az anyanyelvi
beszélő nyelvhasználatának képességeit, egy ilyen elmélet magyarázatot ad
az ítéletalkotás mögött rejlő erkölcsi képességekre. Azzal a különbséggel
azonban, hogy célja szókratészi. A tudás keresése, ahogy azt a tudományok
teszik, nem lehet ironikus, még abban az értelemben sem, ahogy azt Szókratész
életéről mondják. Ám nem is filozófia. Miért neveznénk ezt, mint
egykor, a matematikus és a hidrobiológus okfejtéseit, filozófiának? Minden
tudomány úgy hagyja a tényeket, ahogy azokat találja. Amikor megfigyeljük
a képességet, amellyel a szokványos felnőtt megítéli, kellő indokokkal,
a dolgok igazságosságát és igazságtalanságát, nem ugyanezt tesszük? Vagy
amikor azt igyekszünk megállapítani, valaki hogyan igyekszik viselkedését
összhangba hozni ítéleteivel, mi lenne igyekezetünkben szókratészi? Ahogy
a nyelvész elvileg végtelen számú és fajtájú mondatot vesz figyelembe, az
erkölcsi érzék alapján is végtelen számú és fajtájú ítélet megalkotása lehetséges.
Akkor hát miért neveznénk az egyik leírást tudománynak, a másikat
filozófiának? A nyelvtudomány, kétségtelen, rendkívül gyümölcsöző
vállalkozás az emberi gondolkodás megértéséhez. Az erkölcsi ítéletalkotás
megfigyelése is nagy segítség az erkölcsi gondolkodás tanulmányozásában.
Természetesen Hume, Rousseau és mások az ítélőerő kialakulását is megfigyelik.
Ám ez sem más, mint tények megfigyelése. 3
2.
Nincs az emberi életnek olyan jelensége, amely ne lenne érdemes bizonyos
összefüggésekben az etika, az erkölcsi gondolkodás filozófiai tanulmányozásának
figyelmére. Hiszen az elfogadható viselkedésnek – és az
elfogadható emberi állapotnak – mindenütt vannak tiszteletben tartandó
a szabadelvű demokráciák jellemzésénél: Rawls 2008, 21–22, 25, 132. Az intuicionizmus alkalmazásához
lásd Feinberg 1999, 13, 56, 71, 140, 172.
2
Rawls 1997, 41.
3
A filozófia olyan vállalkozás, mondja Rawls, amely a szociológia nem vitatott tudományos
elméleteire és a társadalmi világ kipróbált megfigyeléseire támaszkodik. Vö. Rawls 1997, 174.
167