LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
(génmanipuláció, élel<strong>mi</strong>szer-biztonsági problémák), globális ökológiai<br />
veszélyek (általános felmelegedés stb.), nemzetközi terrorizmus, tömeges<br />
<strong>mi</strong>gráció, különösen érzékeny objektumokat elérő informatikai<br />
támadások lehetősége és azok számos áttételes kárhatásai stb.<br />
■ E kockázatok hatását erősíti a posztmodern társadalmakra jellemző<br />
individualizáció, amely fő jellemzői a hagyományos közösségi kötelékek<br />
felbomlása, a korábbi, társadal<strong>mi</strong> együttélést szabályozó „hagyományos<br />
bizonyosságok” (normák, hit, moralitás stb.) elvesztése,<br />
ezért az új kockázatokkal az egyén legtöbbször elszigetelten kénytelen<br />
szembesülni.<br />
■ Végül Beck paradigmájának legfőbb kerete az un. „reflexív modernizáció”,<br />
vagyis az a társadalomfejlődési folyamat, amely során a társadalom<br />
az eleinte kezelhetetlen, vagy reaktív módon kezelt (utólagosan<br />
lereagált) új kockázatokat fokozatosan <strong>mi</strong>ndinkább tudatosítja, majd<br />
azokra egyre többször megelőző módon, <strong>mi</strong>nd hatékonyabban reflektál<br />
(proaktivitás) az eredményes megelőzés és a <strong>mi</strong>nd hatékonyabb<br />
kezelés érdekében.<br />
„Kockázattársadalom” Magyarországon? [ Bukovics–Kiss]<br />
Felmerül <strong>mi</strong>ndezek után a kérdés, beszélhetünk-e kockázattársadalomról<br />
Magyarországon? Véleményünk szerint erről a „tiszta” becki értelemben,<br />
<strong>mi</strong>szerint a társadalom egészét átfogóan a társadal<strong>mi</strong> jövedel<strong>mi</strong> különbségeket<br />
immár elfedve a magas szintű technológiai fejlődésből és az új civilizációs<br />
jelenségekből előálló kockázatok előnyei-hátrányai megosztásának<br />
konfliktusai do<strong>mi</strong>nálnák – Magyarországon még nem beszélhetünk. Ez<br />
azonban korántsem jelenti azt, hogy ne lehetnének olyan fejlődési irányzatok,<br />
illetve egyes területek, amelyek ne mutathatnának egy hazai típusú<br />
kockázattársadalom kialakulásának irányába. Egy jövőbeni „hazai kockázattársadalom”<br />
<strong>mi</strong>nden bizonnyal <strong>mi</strong>nd szerkezetében, <strong>mi</strong>nd sajátos jegyeiben<br />
eltéréseket mutat majd a fejlett európai országokéihoz képest. Ahhoz,<br />
hogy a várható hazai helyzetet legalább hipotetikusan felvázoljuk, konkrét<br />
vizsgálatokat és elemzéseket (szakirodalom, hazai „kockázattérkép, legproduktívabb<br />
„kockázattermelők”, kockázatkezelés, <strong>mi</strong>ndezek irányzatai,<br />
a kockázatok iránti közérdeklődés stb. felmérése) szükséges megindítani.<br />
Mindez nem kevés adat vizsgálatával, résztanulmányok kidolgozásával,<br />
sokoldalú konzultációval stb. járó kutatói műhelymunkát igényel.<br />
Az eddigiek kiegészítése és biztonságtudományi szemléleti árnyalása<br />
érdekében vegyük figyelembe a kritikus infrastruktúrák tanulmányozásával<br />
foglalkozó alábbi két legkiemelkedőbb dolgozatot, mely szerint [kiemelések<br />
tőlem – B. I.]:<br />
82
Change language