LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
3.1.2. A reprezentációs modell<br />
Az észlelési folyamat még nem tanulás. „Az új tudás létrejöttének fontos<br />
eleme az új tapasztalat, de nem kevésbé fontos a meglévő tudás újrarendezése<br />
gondolkodás, illetve gyakorlás révén. Az egyszerű információfelvétel<br />
nem feltétlenül jár tanulással.<br />
A tanulás során tartós tudást szerzünk meg, az új információt hoszszú<br />
távú memóriánk raktározza el. […] Az új információt megpróbáljuk<br />
kapcsolatba hozni már korábban rögzített ismereteinkkel, és azok segítségével<br />
értelmezni – Piaget kifejezését használva: asszi<strong>mi</strong>lálni – őket. Úgy<br />
tűnik, ez a kapcsolatkialakítás a régi és az új tudás között a tartós emléknyomok<br />
kialakításának központi mozzanata. […]<br />
A tanulás továbbá vala<strong>mi</strong>képpen fejlődés: csak akkor beszélünk tanulásról,<br />
ha hatása elősegíti, hatékonyabbá teszi a környezethez való alkalmazkodásunkat.<br />
A tanulás az elmében bekövetkező adaptív változás.<br />
[…]” (Knausz, 2001)<br />
A tudás és az alkalmazkodás kapcsolatában Jerome S. Bruner <strong>mi</strong>ndenekelőtt<br />
a külvilág belső reprezentációjának fontosságát emeli ki. Reprezentációs<br />
elmélete szerint három alapformát különböztethetünk meg:<br />
■ Cselekvéses (enaktív) reprezentáció. A külvilág tárgyait azokkal a<br />
mozgásokkal képezzük le, amelyek hozzájuk kapcsolódnak (például a<br />
biciklizni tudás a kerékpár egyfajta reprezentációja az elmében).<br />
■ Képi (ikonikus) reprezentáció. Megfelel a képzeteknek (elsősorban<br />
nyilván a vizuális modalitásban).<br />
■ Szimbolikus reprezentáció. Megfelel a fogal<strong>mi</strong> (propozicionális)<br />
reprezentációnak.<br />
Bruner modellje nem egyszerűen a reprezentáció három formája, hanem<br />
három – a gyermek fejlődése során – egymásra épülő szint. A gyermek<br />
először cselekvései révén ismeri meg a tárgyakat (a tárgy az, a<strong>mi</strong>t kezdeni<br />
lehet vele), és egy következő szinten alakul ki egy képi modell benne a<br />
tárgyról, amelyet akkor is fel tud idézni, a<strong>mi</strong>kor a tárgy nincs jelen. A<br />
fejlődés azzal folytatódik, hogy kialakul a szimbolikus kód, amely a külvilág<br />
belső leképezésének <strong>mi</strong>nden korábbinál gazdagabb és rugalmasabb<br />
lehetőségeit nyitja meg.<br />
3.1.3. Út a tanulási nehézségek-zavarok feltérképezéséhez<br />
Brigitte Sindelar a tanulási zavarok okait kutatva az alábbi szerkezetben<br />
összekapcsolta a kognitív- és fejlődéspszichológiai alapjelenségeket,<br />
amely lehetőséget ad a részképességek harmonikus vagy zavart működésének<br />
<strong>mi</strong>nt összefüggő, komplex rendszernek a magyarázatára:<br />
34
Change language