LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
szociális érzékenységük erősítése, a szekularizáció vagy a kényszer nélküli,<br />
szabad vallásgyakorlás és a fakultatív hitoktatás lehetősége.<br />
A korszak oktatáspolitikai irányvonalát egyfelől a koalíciós pártok<br />
demokratikus törekvései deter<strong>mi</strong>nálták (hátterükben kétségtelenül a<br />
Magyar Kommunista Párt [MKP] egyre markánsabban megmutatkozó<br />
programjával, azaz a közoktatás direkt ideológiai-politikai céloktól vezérelt,<br />
szovjet típusú átalakításának, közvetlen pártirányítás alá helyezésének<br />
egyre kevésbé leplezett szándékával), másfelől viszont többnyire merev,<br />
anakronisztikus és konzervatív felfogás és elutasító magatartás mutatkozott<br />
meg az egyházak, különösképpen a katolikus egyház részéről a<br />
nyilvánvalóan szükségessé vált és elkerülhetetlennek tűnő reformlépések<br />
tekintetében is. A háború utáni helyzet súlyos gazdasági nehézségein túlmenően<br />
valójában ez a bénító társadal<strong>mi</strong> és politikai patthelyzet is nehezítette<br />
a kibontakozást.<br />
A közoktatásügyi igazgatás Hóman-féle rendszere ugyanakkor nemcsak<br />
példát és tapasztalatokat, hanem adaptálható szervezeti kereteket is<br />
kínált a <strong>mi</strong>ndinkább MKP-irányítás alá kerülő kormányzati oktatáspolitikai<br />
törekvések érvényesítésére. 1944-től 1949-ig ugyanis lényegében<br />
érintetlen maradt a tanügyigazgatás 1935-ös rendszere, amely megfelelő<br />
eszköznek bizonyult a közoktatás területén a nehezen megteremthető<br />
társadal<strong>mi</strong> és politikai konszenzust egyre inkább mellőző, rendeleti úton<br />
életbeléptetett refor<strong>mi</strong>ntézkedések – kezdetben polgári demokratikus,<br />
később <strong>mi</strong>ndinkább autoriter jellegű, szovjet típusú – végrehajtására.<br />
Ez volt tehát a háttere a második világháborút követő években a magyar<br />
pedagógusmozgalom újjászületésének, kibontakozásának – és törvényszerű<br />
deformálódásának. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezte<br />
(MPSZSZ) – a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére és „iránymutatása”<br />
alapján – 1945. február 2-án alakult meg, <strong>mi</strong>ntegy 100-150 budapesti<br />
pedagógus részvételével. Létrehozásában meghatározó szerepet<br />
játszottak a korábbi évek illegális baloldali, kommunista mozgalmaiban<br />
részt vevő pedagógusok, <strong>mi</strong>ndenekelőtt Béki Ernő, aki a szervezőbizottság<br />
elnöke, majd az MPSZSZ főtitkára lett. Az új pedagógus-szakszervezet<br />
vezetőségének első lépése – még a tagtoborzást megelőzően, tehát a<br />
tagság véleményének meghallgatása nélkül – a Szakszervezetek Országos<br />
Központjához történő csatlakozás bejelentése volt február derekán.<br />
A szakszervezeti központ pedig – szovjet <strong>mi</strong>ntára – az MKP közvetlen<br />
befolyása és ellenőrzése alatt állt, élén Nemes Dezsővel, a szakszervezeti<br />
tanács titkárával.<br />
A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete súlyos és felemás hagyaték<br />
örököse lett. A múltból kevés és ellentmondásos tapasztalattal<br />
rendelkezett. Az előző negyedszázad folyamán 1918/19 valóságos értékei<br />
is kompro<strong>mi</strong>ttálódtak, a társadalom – és a pedagógusok – nagy tömegei<br />
161
Change language