LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

520–650 ezer főre tehető. Zömében a gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási
hátrányokkal sújtott kistérségekben élnek. A 15–74 év közötti
roma férfiak kevesebb mint harmadának volt munkajövedelem
az elsődleges megélhetési forrása. A romák közt az országos átlagnál
alacsonyabb az 50 éven felüliek aránya, s magasabb a 30 éven aluliak
aránya, születéskor várható élettartamuk tíz évvel alacsonyabb, mint az
országos átlag. Az oktatásra vonatkozóan az alábbiakat tudjuk meg a
fenti dokumentumból: az óvodába járó 3–5 évesek aránya országosan a
korosztály 88%-a, a roma gyerekeknél a korosztály 42%-a. Az országos
átlagnál kétszer nagyobb arányban kerülnek áthelyezésre enyhe fokban
értelmi fogyatékosok oktatási intézményeibe a cigány gyermekek. Az
alapfokú oktatásban a cigány tanulók lemorzsolódása, magántanulóvá
minősítésének aránya az országos átlagnál sokkal magasabb. A cigány
fiatalok 20–24 éves korcsoportjában az általános iskolát 17,5%-uk nem
fejezte be. 2001-ben a 18 évesek 54,5%-a érettségizett, a cigány fiatalok
20–24 éves korcsoportjában 2002-ben 5% végezte el a középiskolát. A
roma 20–24 évesek 1,2%-a tanul felsőoktatási intézményben. Nevelésioktatási,
iskolázási hátrányaik az óvodában kezdődnek, a szelekció már
az általános iskola első osztályában megjelenik, majd kiterjed a felső tagozaton,
ahol az oktatás gyakorta az intézményeken belül is kettéválik.
Nagy eséllyel lesznek magántanulók („legális iskolakerülők”).
A helyzetelemzést követően megfogalmazódtak a Stratégiai Terv prioritási
területei a foglalkoztatást, a lakhatást, az egészségügyet és az oktatást
illetően. Ez utóbbinál kiemelten az integrált oktatás kiterjesztése, a
deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése.
Alapelvei: az egyenlő bánásmód érvényesítése, az esélyegyenlőség. Megfogalmazódott
az a szándék is, hogy a fejlesztések megvalósítása ne növelje
a lakhatási és az iskolai szegregációt.
A romák hazai helyzetének bemutatásakor nem véletlenül hivatkoztam
részletezőbben a Stratégiai Tervből a romák iskolázására és oktatására
vonatkozó adatokat, megállapításokat. A magyar közoktatási rendszerben
szélsőséges esélyegyenlőtlenség érvényesül, s ez a helyzet – más faktorokkal
felerősödve és együttesen hatva – a romákat különösen sújtja.
Havas Gábor tanulmánya is azt igazolja, hogy a szegregáció alapvetően
a társadalmi viszonyokban gyökerezik. E jelenségek mögött látnunk
kell a mintegy 700 ezres, marginalizálódott, mélyszegénységben élő tömeget,
s azt is, hogy a mélyszegénység nem romaprobléma (itt az etnikai és
szociális dimenziók összemosódnak). E kutatások adatai is azt támasztják
Havas Gábor: Esélyegyenlőség, deszegregáció. In: Fazekas Károly – Köllő János – Varga
Júlia (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, 2008. Oktatás és Gyermekesély
Kerekasztal, Budapest, 2008.
189