LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az agrár intelligencia stagnálásával, érthetően, szembenállt a többi<br />
magángazdasági szektorban aktív nem fizikai dolgozó számának dina<strong>mi</strong>kus<br />
növekedése. Ez <strong>mi</strong>nden régióban igen kevés szórással, majdnem egységesnek<br />
mondható, hiszen <strong>mi</strong>ndenütt húsz év alatt legalább megduplázódott<br />
az értel<strong>mi</strong>ségi aktívak száma, kivéve a főváros körzetét, ahol a növekedés<br />
több <strong>mi</strong>nt háromszoros (Budapesten) vagy egyenesen több <strong>mi</strong>nt<br />
négyszeres (Pest-Pilis-Soltban) volt. Ezekből a számokból rajzolódik ki a<br />
kapitalista gazdaság fő ágainak fejlődési dina<strong>mi</strong>kája, mely egyértelműen<br />
a fővárosra és annak környékére koncentrálódott.<br />
Eléggé eltérő és szektorokként is erősen változó fejlődésre utalnak a<br />
többi működési területek értel<strong>mi</strong>ségének adatai 1890 és 1910 között. Az<br />
egész értel<strong>mi</strong>ség fejlődési dina<strong>mi</strong>kája (2. táblázat, 9. sor) az eddig megfigyelt<br />
dichotóm képletnek felelt meg, szembeállítva az összességében<br />
sokkal gyorsabban modernizálódó fővárosi és főváros-környéki régiót<br />
(Pest-Pilis-Solt vármegye) az összes többivel. Ez utóbbiakban az értel<strong>mi</strong>ségi<br />
népesség <strong>mi</strong>ntegy felével nőtt <strong>mi</strong>ndenütt, míg a főváros környékén<br />
két és félszeresen vagy közel háromszorosan. Ez gyakorlatilag azt jelentette,<br />
hogy a vizsgált húsz év alatt <strong>mi</strong>nden szektor értel<strong>mi</strong>sége számszerűen<br />
szaporodott, de nagyon egyenlőtlenül. Ezeknek a szektorok szerinti<br />
eltéréseknek az értelmezése azonban igen nehéz, mert a működési területek<br />
felépítése eleve többfajta közületi vagy fél-közületi pálya-lehetőség<br />
logikájának felelt meg. Tulajdonképpen négyfajta logikáról van szó, melyek<br />
igencsak eltérő társadal<strong>mi</strong> súlyú és volumenű szakmai csoportokat<br />
jellemeznek.<br />
Mindenekelőtt a közületi szektornak arról a részlegeiről kell szót ejteni<br />
– ilyen volt a törvényhozás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás,<br />
melynek értel<strong>mi</strong>sége majdnem kizárólag (talán csak az ügyvédek és ezek<br />
alkalmazottjai vagy tanoncai – ügyvédbojtárjai – kivételével) köztisztviselő<br />
vagy közalkalmazott volt, tehát az államtól vagy a helyi (megyei, városi)<br />
hatóságoktól függött, illetve egyenesen közhatóságok alkalmazásában<br />
állt. Az ilyen állások szaporítása természetesen a közhatóságok döntési<br />
joga volt. Nem véletlen, hogy globálisan a vizsgált két évtizedben a<br />
két nagy értel<strong>mi</strong>ségi szektor (a törvényhozás e korban <strong>mi</strong>ndössze kétszáz<br />
főt – 1910-ben 185 férfit és 17 nőt foglalkoztatott) 910 majdnem pontosan<br />
azonos mértékben fejlődött (100-tól 166, illetve 162 viszonyszámmal).<br />
Ezeknek a fejlesztéseknek az igen számottevő regionális szóródását <strong>mi</strong>nden<br />
bizonnyal az implikált intézményhálózat helyi fejlettsége és a kiszolgálandó<br />
népesség számának változásai együttesen határozták meg. Így<br />
érthető, hogy Budapesten <strong>mi</strong>ndkét hálózatban az átlagnál erőteljesebb<br />
910<br />
Lásd Magyar statisztikai közlemények, 56, 675.<br />
148
Change language