LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

[Neumann] a megbízható rendszer fogalmát abban a klasszikus alapművében
dolgozta ki, amelyben azt a kérdést elemezte, hogy miként lehet
megbízhatatlan alkatrészekből megbízható rendszereket létrehozni. Ennek
gondolatmenetét ezt követően [Moore] és Shannon jelentős mértékben
továbbfejlesztette.
[Neumann] felfogásában a megbízhatóság fogalma elidegeníthetetlen
módon a valószínűség(i logika) fogalmához kapcsolódott, míg [Moore]
– Shannon felfogásában a klasszikus valószínűség-számítás került alkalmazásra.
A megbízhatóság [Hincsin] adta értelmezése ettől merőben eltérő
módon a feltételes valószínűség fogalmán alapult.
A megbízhatóság intuitív fogalma [Fussell] munkásságával lassanként
két ágra szakadt, és az események kockázatossága köré összpontosult. Az
egyik ágat továbbra is a klasszikus valószínűségszámítás jelentette, a másik
ág viszont kaput nyitott a közvetlen logikai megközelítés számára. A sürgető
gyakorlati igények következtében azonban itt sem volt idő az explikációra,
a köznyelvi kifejezések tudományos rendszerbe való beillesztésére.
Így azután a kockázattal kapcsolatos terminológia egyre zavarosabbá vált,
és az alkalmazások (szabványok, joganyagok, tanulmányok, jelentések)
kialakításában még a köznyelvi kifejezések strukturális elemzése is elmaradt.
A „risk”, a „security” és a „safety” fogalmi megkülönböztetése pedig
még tezaurusz-szinten sem történt meg.
[Searle] szerint valamely kijelentés ismeretelméletileg objektív, ha azt
érzéseinktől, hozzáállásunktól és az emberek előzetes elvárásaitól függetlenül
találjuk igaznak, vagy hamisnak. Ezzel szemben valamely kijelentés
ismeretelméletileg szubjektív, ha igazsága lényegében a megfigyelők hozzáállásától
és érzéseitől függ. A fentiekben kifejtettek alapján a veszély jelenleg
ebbe a kategóriába tartozik.
A veszélyesség intuitív narratívájában minden különösebb meghatározás
nélkül használtuk az „egzakt elmélet” kifejezést, márpedig a veszélyfogalom
egzakt elméletének kidolgozása további kutatást igényel. Az egzakt
elmélet fogalmát azonban ehhez nem szükséges általánosan definiálni,
mert azt csupán speciális kontextusokban használtuk és használjuk. A
hangsúly ugyanis nem magának az egzakt elméletnek a fogalmán, hanem
csupán a veszély egzakt elméleti fogalmán van. Ez utóbbinak a definiálását
egy, a matematikában alapvető fogalom – az irracionális szám fogalmának
– kialakítása mintájára lehet elvégezni.
Az explikáció mibenlétének kifejtésére nézve lásd [Bukovics – 3], és vö. [Carnap].
[Roget]
[Searle], 50. old.
88