LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

7. táblázat
A diákönkormányzati demokrácia foka
Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent
Valid Tájékozatlanok 575 11,1 13,2 13,2
Antidemokratikus 1104 21,3 25,4 38,6
rend
Enyhébb antidem. 870 16,7 20,0 58,6
Hiányos demokrácia 1402 27,0 32,2 90,8
Demokratikus rend 400 7,7 9,2 100,0
Total 4352 83,7 100,0
Missing System 844 16,3
Total 5196 100,0
Az iskolatípusok különbsége természetesen ebben a mutatóban is látványos.
(8. táblázat)
8. táblázat
Az iskolai demokrácia mutatója iskolatípusonként
A diákönkormányzati demokrácia foka
N
Iskolatípus
Tájékozatlanok
Antidemokratikus
rend
Enyhébb
antidem.
Hiányos
demokrácia
Demokratikus
rend
Gimnázium 12,2% 19,5% 21,6% 34,2% 12,5% 1668
Szakközép. 13,4% 27,7% 18,1% 33,3% 7,5% 1979
Szakiskola 14,9% 32,7% 21,4% 24,6% 6,4% 704
Együtt 13,2% 25,4% 20,0% 32,2% 9,2% 4351
=100
Kifejezetten antidemokratikus viszonyokat a gimnazistáknak csak egyötöd
része tapasztal, de ez az arány a szakközépiskolásokon (> egynegyed)
át a szakiskolásokig egyharmadra növekszik.
Szemléletesebben mutatja ezt a 3. ábra [Lásd a következő oldalon!].
Látható, hogy ha a nyílt szavazásos formát is inkább demokratikusnak
számítjuk, amennyiben a diákoknak van döntési önállóságuk
is, akkor a „korlátozottan demokratikus” állapot tapasztalata
a leggyakoribb, de a két kék oszloprész még együtt is elmarad
az 50 százaléktól. Más szóval: a középiskolások fele sem tapasztal
még korlátozott iskolai demokráciát sem, különösen a szakiskolákban.
Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a modális érték (a
„korlátozott demokrácia”) mögött valószínűleg a legváltozatosabb
valóságos helyzetek húzódnak meg, hiszen segítés és segítés, ellenőrzés
és ellenőrzés között – mint tudjuk – igen nagy különbség tud
lenni. Ezt azonban csak más kutatási módszerekkel lehet feltárni.
98