LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

Ezek természetesen nem szilárd következtetések, csupán bizonyos
adatokra támaszkodó feltevések, amelyeket további elemzésekkel és főleg
újabb vizsgálatokkal kell majd ellenőrizni. Azért foglalkoztam velük
ilyen részletesen, mert magukra a cselekvőkre, a középiskolásokra vonatkoznak.
Az ő jogtudatuk megértéséhez az ő egyéb sajátosságaikon, más
magatartásaikon keresztül tudunk csak eljutni. A rajtuk túl található öszszefüggések
is fontos belátásokat nyújthatnak, de a „hogyan” kérdésére
soha nem tudnak választ adni.
Részben túlmutató tényező az iskolán kívüli szervezetekben való tagság.
A középiskolásoknak csaknem egyharmada vesz részt valamilyen
szervezetben, egyesek több szervezetben is. Ezek adatai sajnos nem erősítik
meg iménti sejtéseinket. (12. táblázat)
12. táblázat
Szervezeti tagság és diákjog-tudat (%)
0 1 2–3 N=100
Tag 30,36 47,36 22,28 1535
Nem tag 22,67 49,99 27,04 3662
Együtt 24,94 49,43 25,63 5197
Látható, hogy a szervezeti tagok között – akiknek pedig bizonyára volt
valami okuk a belépésre – nagyobb arányban vannak iskolai jogaikat nem
ismerő fiatalok, mint azok között, akik nem tagjai semmilyen szervezetnek.
14 Ehhez az adathoz iménti feltevésünk nem jól illeszkedik.
4. A családi háttér szerepe
A család hatását kétféleképpen közelíthetjük meg. Kereshetünk statisztikai
összefüggést rétegződési mutatók – mondjuk a szülők iskolázottsága
– és a jogtudatosság, valamint a demokrácia tapasztalata között, vagy
megvizsgálhatjuk, hogy a szülőkkel való kapcsolat, például a beszélgetések,
különösen a politikai tárgyú beszélgetések előfordulása vagy éppen hiánya
okoz-e különbséget a jogtudatosságban, illetve a demokrácia megtapasztalásában.
(Ezek a témák olyan hatalmasak, hogy semmiképpen sem
tárgyalhatók részletesen ebben a tanulmányban.)
Ami a politika családon belüli jelenlétét illeti, a középiskolások 37
százaléka állította, hogy beszélget apjával politikáról, és ugyanennyien
beszélgetnek róla anyjukkal is. Ez persze így kissé félrevezető, mert lehetnek
közöttük olyanok, akik mindkét szülővel beszélgetnek – vannak is: az
összes megkérdezett 27 százaléka. Mindent összevéve, a középiskolások-
14
χ 2 =37,188; df=3; p