LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
dulásának regionális arányait ezek elhelyezkedésének függvényében kellene<br />
elemezni.<br />
Eddigi megállapításainkat hasznosan egészítik ki, ha lényegesen nem<br />
is módosítják, a különböző értel<strong>mi</strong>ségi foglalkozások növekedési adatai,<br />
melyeket a 2. táblázat foglal össze. A táblázat nagyobbik része viszonyszámokból<br />
áll, melyek az 1910-es helyzetet tükrözik 1890-hez hasonlítva.<br />
Ezekből jól kiolvasható az értel<strong>mi</strong>ség növekedésének egyszerre alkalmazási<br />
szektorok és nagy régiók szerinti dina<strong>mi</strong>kája a dualista kor végén.<br />
Az első két számsor összesíti a magángazdaságban tevékenykedő értel<strong>mi</strong>ség<br />
állományának változásait. Nem sok külön értelmezést kívánnak az<br />
utolsó előtti oszlopban található összegző adatok arról, hogy a mezőgazdaságban<br />
aktívak száma kissé csökkent a századfordulón, a sajnos csak együtt<br />
meglévő egyéb gazdasági tevékenységek adatai szerint a bányászatban, az<br />
iparban, a kereskedel<strong>mi</strong> és hitelszektorban, vala<strong>mi</strong>nt a közlekedésben viszont<br />
közel háromszorosára nőtt a nem fizikai dolgozók száma.<br />
A mezőgazdaság kapitalizálódása ugyan tovább haladt előre ezekben<br />
az években, a<strong>mi</strong>t jól illusztrál a nagybirtokosok és nagybérlők számának<br />
növekedése, 7 míg maga az őstermelésben aktív népesség száma erősen<br />
csökkenő tendenciát mutatott. 8 De a folyamatban elsősorban részt vevő<br />
földbérlő befektetők valószínüleg jórészt maguk kezelték bérelt birtokaikat,<br />
s ez elképzelhetően kevesebb tisztviselő részvételét igényelte. Másrészt<br />
a dzsentribirtokok tönkremenetelével fokozódó birtokkoncentráció<br />
szintén csökkenthette a mezőgazdasági tisztviselőréteget, hiszen ugyanaz<br />
a gondnok, ispán vagy tiszttartó leggyakrabban a megnövekedett nagybirtokot<br />
is képes volt vezetni. Mindenesetre, míg 1890-ben az őstermelésben<br />
aktív értel<strong>mi</strong>ség a gazdasági értel<strong>mi</strong>ség közel negyedrészét képviselte,<br />
1910-re már a magánszektor tizedét sem érte el. A csökkenés hasonló<br />
nagyságrendű volt a Dunántúlon és a Duna–Tisza közén (Pest-Pilis-Solton<br />
kívül), <strong>mi</strong>nt Kelet-Szlovákiában vagy a Tisza–Maros közén, míg egyebütt<br />
a vidéki agrárértel<strong>mi</strong>ség száma stagnált. A régiók közötti eltérések<br />
tehát nem számottevőek. Közöttük ismét csak Budapest válik ki az ottani<br />
őstermelő értel<strong>mi</strong>ségiek látszólag nagymértékű szaporodásával. Ez a korábbi<br />
létszám felényihez közelítő emelkedés azonban igen kicsiny tömegű<br />
– az összes fővárosi aktív lakos 1%-át alig meghaladó – csoportot érintett,<br />
s talán leginkább a megnövekvő városi igényeket kiszolgáló kertészgazdaságoknak<br />
a peremkerületekben való kifejlődésének tudható be.<br />
7<br />
1900 és 1910 között az 100 hold feletti birtokosok és bérlők száma 5%-kal emelkedett. Cf. cf.<br />
A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása. A népesség foglalkozása az anyanyelvvel<br />
és a hitfelekezettel egybevetve. (Kézirat gyanánt.) Budapest, 1906, 96-97, 104-105, 112-<br />
113; illetve Magyar statisztikai közlemények 56, 441, 449, 457.<br />
8<br />
1900 és 1910 között az agrár népesség száma 6%-kal csökkent. Forrás, <strong>mi</strong>nt az előző jegyzetben,<br />
A magyar szent korona..., 32-33 és Magyar statisztikai közlemények 56, 337.<br />
147
Change language