LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

A fogalmi gondolkodás a beszédben kifejeződő és a beszéd (hang nélküli)
bonyolult formáinak működését feltételezi.
Az absztrakt-fogalmi gondolkodás már a fejlett beszédben kifejeződő,
valóban lényeges jegyeket magában foglaló általánosítást tartalmazza.
(Salamon, 1994)
Fontos tudni azt is, hogy ez a gondolkodás vajon mekkora szókészlettel
tud operálni. A magyar nyelv szókészletét 800 ezer – 1 millió szóra teszik.
Az általános iskolába lépéskor 3000-es szókinccsel számolunk. Feltételezhető,
hogy 14–15 éves korra 8–10 ezer szavas passzív szókészlettel lehet
számolni. Természetesen az aktív szókészlet ennél kevesebb. (Büky, 1982)
A nyelvi fejlettség egyéb kritériumait tartalmi bősége miatt csak felsorolásszerűen
jelzem:
■ specializált nyelvi funkciók: nyelvi fordulatok, frazeológiai elemek
ismerete és használata;
■ a szituációhoz alkalmazkodó beszéd;
■ a terminológiák helyes használata;
■ a mondatok és szövegek sajátosságainak, szerkezetének ismerete.
Az országos mérési eredmények és a pedagógusok mindennapi tapasztalatai
azonban azt mutatják, hogy egyáltalán nem elhanyagolható azoknak
a középiskolásoknak a száma, akik ép intellektus mellett, a 8 osztály
sikeres elvégzése után nem azt a szövegértési teljesítményt nyújtják, ami
a fejlődés-lélektani kutatások alapján elvárható lenne, s ami biztosíthatná
számukra az önálló tanulás eredményességét. Ennek elsődleges oka a
gondolkodás és a nyelv nem megfelelő fejlettsége, amelynek hátterében
természetesen a különböző képességek gyengesége mellett számos más
tényező is szerepet játszik-játszhat.
Nem mindegy, hogy kiket értünk a középiskolások gyűjtőfogalma
alatt. Hiszen közismert, hogy a gimnáziumi oktatásnak-képzésnek egészen
más gondokkal kell szembenézniük, mint például a szakiskoláknak.
[Ebből a szempontból is elgondolkodtató, hogy még az első nagy „szűrő”
– a középiskola-választás – sem válogatja ki csalhatatlan biztonsággal a
szövegértési nehézségekkel küzdők népes táborát.]
3.4. Következtetés
A fejlődéslélektan és a kognitívpszichológia által feltárt, fentebb bemutatott
eredményei mellé ha a „kompetenciaalapú” oktatás célját és feladatát
hozzárendelem, egyértelműen kirajzolódik a szövegértés-fejlesztés legalapvetőbb
feltétele, amely megegyezik Sindelar alapvetésével, azaz „akkor
lehet hatékonyan segíteni, ha ezt az okoknál kezdjük”. (Sedlak–Sindelar,
18. o.)
38