LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

1. A szövegértés a pedagógia
egyik legfontosabb fejlesztési
területe
A szövegértés fejlesztése nem
új keletű feladat; ízig-vérig a
gyakorló pedagógus – minden
pedagógus – kiemelt fejlesztési
feladata, mi több, kiemelt nevelési-oktatási
célja.
„Szövegek megértése, az olvasottak
alkalmazása, továbbfejlesztése,
újrafogalmazása, beillesztése
korábbi tudáskeretünkbe
a tanulási folyamat részének
tekinthető, ha alapvető kulturális
kompetenciaként értelmezzük,
akkor a tanulás maga. Az írásbeliség
használata a mai tudásszerzési
tevékenységekben voltaképpen
valamennyi tantárgyterület
része, az olvasás lényegében tantárgyközi
tevékenységnek tekinthető.
Ez a tantárgyközi szemlélet
A Misné Tóra egy lapja *
és ennek gyakorlata, azaz a különböző tantárgyakban olvasásra, tanulásra
felkínált szövegek értelmezése képes egyrészt világ- és valóságismereti koherenciateremtőként,
másrészt a tanulási tevékenységek egyik szervezőjeként
működni.” (Horváth, 2003)
A Nemzeti alaptanterv (NAT) az iskolai nevelés-oktatás kiemelt céljai
között sorolja a kulcskompetenciák fejlesztését, közöttük első helyen
szerepelteti az anyanyelvi kommunikációt, amely „magában foglalja a
hallott és olvasott szöveg értését és a szövegalkotást.” (NAT, III. rész)
Ugyanitt hatodikként bukkan fel a „hatékony, önálló tanulás”, amely
kompetencia – Horváth Zsuzsanna fent idézett gondolatmenete és saját
nézetem szerint is – nem szerezhető meg a szövegértés kompetenciájának
hiányában. Ezt támasztják alá a NAT-ban megfogalmazottak is: „Sok
kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez
*
Forrás: http://www.grafomagazin.hu/photos/cikkek/Image/karacsonypedag/negyszaz.
jpg. (Letöltés: 2008. 08. 02.)
A hivatkozott szakirodalmak többsége magától értetődően az olvasott szöveg értéséről beszél,
ez azonban nem szűkíti erre tanulmányom eredeti tárgykörét, amely végig a fogalom tágabb
terjedelmére vonatkozik. [B. J.]
26