LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

egyetlen valóban demokratikus módja „természetesen” a gimnáziumokban
a leggyakoribb, az antidemokratikus formák pedig a szakiskolákban.
(6. táblázat)
6. táblázat
Ki és hogyan hozza létre a DÖK-öt? (iskolatípusonként)
A KÖZÉP-
ISKOLA
TÍPUSA
Titkos
szavazással
a
diákok
Nyílt
szavazással
a
diákok
Az osztály-főnök
jelöltjére
szavazhatnak.
Az
osztályfőnök
jelöli ki.
Másképp
Nem tudja,
hogy választanak-e
képviselőket
Gimnázium 17,3% 47,4% 4,5% 5,8% 8,4% 16,6% 1828
Szakközép. 11,1% 45,0% 9,7% 11,4% 5,5% 17,4% 2162
Szakiskola 10,1% 38,1% 12,2% 10,5% 10,3% 18,8% 803
Együtt 13,3% 44,8% 8,1% 9,1% 7,4% 17,3% 4793
N =
100
Még a nyílt szavazással történő választást is – ami pedig csak korlátozottan
tekinthető demokratikus formának – a gimnazisták gyakorolják
legtöbbet, míg a szakiskolások még a szakközépiskolásoknál is jóval kisebb
arányban tapasztalhatják (bár ott is ez a modális forma). Amiben
a szakképző iskolák tűnnek ki, az a tanári akarat nyers érvényesítése a
tanulók törvényben rögzített jogaival szemben. Tanulóiknak összesen
egynegyed-egyharmad része antidemokratikus viszonyok között készül
arra, hogy a szakmunkásság legalsó rétegeként biztosítson magának
megélhetést.
A diákönkormányzattal kapcsolatos két kérdés alapján egy viszonylag
jól tagolt változót szerkeszthetünk az iskolai demokrácia fokáról. Elfogadhatóvá
teszi ezt a leszűkítő eljárást az, hogy
a) a DÖK-nek megkülönböztetett jelentősége van az intézmények között;
b) egyike a három leggyakrabban előforduló intézménynek;
c) jóval differenciáltabb tapasztalatokat mutat, mint a másik kettő.
A kategoriális változó a következő csoportokat tartalmazza:
1 – az összes tájékozatlan kérdezettet;
2 – az összes erősen antidemokratikus eljárást tapasztalót;
3 – a kevés tanulói önállóságot tapasztalók többi részét;
4 – a több önállóságot tapasztalók közül a nyílt szavazással választókat;
5 – a jobbára önálló és titkosan szavazó csoportot.
E változó eloszlása a következő:
97