Szeretnék május éjszakákon...

Így ment a kitermelés: A báger kivájta a gödörbõl a tõzeget, melyetkanalak hoztak a keverõbe. Ott összezúzták, majd préselték.Ahogy a présbõl jött ki a tõzegszalag, két asszony várta. Alátettekügyesen egy deszkát, és amikor egy méter hosszú lehetett, elvágták.S tették a következõ hasáb alá az új deszkát. Másik két nõ szedte ela jókora tõzegkockákat és rakták bele a mellettük álló csillébe. Ezeka csillék keskenyvágányú sínpáron futottak. Amikor megteltek, tolnikellett õket a síneken tovább, olyan ötszáz méter távolságra. Ottmegint állt tíz asszony, akik kiszedték a kockákat és rakták szét a réten.(Úgy, mint nálunk a vályogvetõ cigányok a megformált vályogokata patakparti réten, hogy ott megszáradjanak.) Én a kocsitoláshozvoltam beosztva. Gyorsan kellett dolgozni mindenkinek, mert a gépnem állt meg: az összepréselt darabokat szünet nélkül ontotta. Hát ezbizony elég nehéz munka volt.Amikor a réten szétrakott téglák megszáradtak, össze kellettrakni õket kazlakba, s innen vételezték az átvevõk és szállították elfûtésre. A tõzeget zúzó és préselõ gép a kiásott gödör mentén és akanalas báger mellett, síneken ment olyan két kilométert, s miutánvégigment, meg kellett fordítani, és akkor jött újra visszafelé.Az egyik napon, ahogy fordítottuk a préselõgépet, a vasúti sínpárkiugrott a gép alól, a lábfejemre vágódott. Rögtön megdagadt, aligtudtam rálépni. Odaugrott két fogolytársam, megfogtak és bevittek akolhozba. Még az ebédért és vacsoráért sem tudtam elmenni. Elhozták,ha hozták. Ha ettem, akkor ettem, ha nem, hát akkor nem. Ígytelt el tíz nap.A tizedik napon jött egy teherautó a kórházból tõzeget vételezni,fûtés céljára a kórház konyhája részére. Az autóval egy fogolynémet orvos is érkezett, akit az orosz sztarsina elhozott hozzám.Megvizsgálta a dagadt lábamat és mondta az orosznak:– Krank, do spitál!Ennyit én is megértettem. Kivittek az autóhoz, amely már televolt rakva a tõzeggel. Miután föltettek a tõzeg tetejére, nagyot sóhajtottam:– Hála Istennek, csakhogy megszabadultam a kolhoztól, a robottól,az állandó éhezéstõl.115