Szeretnék május éjszakákon...

zoga épületben 40 centiméteres hóval voltak belepve a kévék. Villávaldobáltuk rá a pótkocsira, s onnan úgy havasan ment be acséplõgépbe. Össze voltak fagyva, úgy zörögtek, mint nálunk otthonnyáron a porkeményre száradt kévék a nyári melegben.Délutánra elvégeztük a cséplést. És csodák csodája, még ebédetis kaptunk! Szerencsére, hiszen a fagyos, havas árpaszemeketnem tudtuk volna megrágni, s még inkább lenyelni, úgy mint korábbana kristálycukrot meg a száraz, tiszta búzaszemeket!Ebéd után a lágerben megegyeztünk, hogy ilyet még nem láttunkaz életben. Télnek idején csépelni a hóval befedett, összefagyottárpát. Nem tudtuk elképzelni, mire fogják felhasználni ezeketa fagyos árpaszemeket. Állatok vagy emberek etetésére?…Ilyen munkát csak a nagy Szovjetunióban lehet végezni. Nyárimunkát télen, vászoncipõben, összefagyva mi is, meg a kévék is!Még jó, hogy az ócska ingünket nem kellett levetnünk! Mert ugyeotthon a nyári csépléskor mi, legények ing nélkül dolgoztunk acséplõgépnél. S este mentünk a Selmec patakba megfürödni, lemosnimagunkról a port…De hát ez régen volt és otthon!…Most pedig egy szép szovjet kiránduláson vagyunk.•Az alábbi eset meg már nyáron történt.A gyár közelében volt egy nagy halastó. Néha, vasárnap kivittekbennünket a tóra megfürödni és tisztálkodni. Mi persze meztelenülúszkáltunk a vízben. Kinek lett volna fürdõgatyája?A tóban két asszony hálóval halászott. Megszeppentünk, amikorközelükbe értünk. De õk rá sem hederítettek arra, hogy meztelenekvagyunk.A tó partján hat épület állt, talán családok laktak bennük. E házakbóltöbben elõjöttek, s megbámultak bennünket. Nagyon sokanvoltunk, lehettünk olyan ezerötszázan. Ennyi meztelen ember aparton meg a vízben! Úgy néztünk ki, mint egy hatalmas birkanyáj,amikor a birkákat gyapjúnyírás elõtt behajtják a folyóba, hogy tisztábblegyen a lenyírt gyapjú. De õk nem azt nézték, hogy meztelenülfürdünk. Csak a nagy nyájat, a szokatlan látványt bámulták.140