Szeretnék május éjszakákon...

Mentünk föl a kertjükön át a házunkba, újabb „rokoni látogatásra”.A fiatalember felkeltette a feleségét. Volt nekik olyan 10-12év körüli lányuk is, õ is felébredt. A fiatalasszony szintén rántottátsütött. A kislány már tálalt, a gazda meg hozta az ízes tesmagi borocskát!Ettünk, vacsoráztunk hát újra, meg borozgattunk is. Szívesvendégszeretettel fogadtak! Persze õk a rokonok családi eseményeirõlis beszélgettek. Azokról, amelyek azalatt történtek, mialattJani bácsi fogságban volt. A fiatalasszony elújságolta neki,hogy a nagyobbik lányának komoly udvarlója van! És valószínû,hogy tavaszra lakodalmat csapnak! S ezen majd Jani bácsi isrészt vehet!Máskülönben Jani bácsi e rokonai elég jómódúak voltak. Agazda egy régi teherautóval is büszkélkedhetett. Mivel nem akartunktovább maradni, a fiatalember kiment és beindította a teherautót,járatta kicsit a motort…Szülõföldem szép határa……meglátlak-e valahára? – Ez a vers jutott az eszembe, amelyet valamikoraz iskolában, talán a harmadik osztályban tanultunk. Sötétbenugyan, de újra megláthatom a szülõföldemet! Istenem! Köszönöm!Beszálltunk a teherautóba, mindnyájan! Jani bácsit el akarta kísérnia rokon fiatalasszony is, meg még a kislány is, aki ragaszkodotthozzá, hogy jön éjnek idején Szalatnyára, a rokonokhoz! Anynyirakiment az álom a szemébõl…Már nem volt messze a cél… Ismertük jól ezt az utat mindanynyian!Tesmag – néhány kilométerre Ipolyság. Áthaladtunk a városon,jött Gyerk, majd a szülõfalum, KISTOMPA következett!Istenem! – sóhajtottam föl. Itt még a sötétben is minden ismerõs!Újra itthon lenni! Hevesen dobogott a szívem! Uram, köszönöm,hogy hazasegítettél!…176