Szeretnék május éjszakákon...

Az építkezésen minden vasbeszerelést mi végeztünk. Mégpedigkézi erõvel! Igaz, hoztak egy autogén vágót, amellyel hegeszteni islehetett. Dolgoztak velünk orosz építõmunkások is, de ezzel egyiksem tudott bánni. A német foglyok viszont igen! Átvették a vágóhegesztõt,és õk dolgoztak vele.Amíg ezt nem kaptuk meg, addig kézzel vágtuk, fûrészelgettüka vaselemeket-síneket. Azok ilyen I alakúak voltak. Majd hoztak nekünkegy karbid vágót is. Ezt meg egy magyar társunk vette kezelésbe.Õ amolyan „ezermester” volt, sok mindenhez értett. S amiheznem, valahogy rájött, hogyan lehet használni, dolgozni vele.De még visszatérek az elõzõ munkamódszerekre, hogy mikéntdolgoztunk, amikor nem kaptuk meg ezeket a szerszámokat. Voltakolyan nagy hidegvágóink; úgy néztek ki, mint egy nagy kalapácsnyéllel. A fejének az egyik vége hegyes, a másik lapos volt. A hegyesvégét ráillesztettük a vassínre, a másik emberünk pedig egymég nagyobb vaskalapáccsal nagyokat csapott rá. Amikor már valamennyiresikerült bevágni a vasat, akkor egy rövidebbet keresztbetettünk alája. A bevágottat hatan felemeltük, amilyen magasracsak tudtuk, majd ráejtettük az aláhelyezettre. A 20-25 fokos hidegbena vasak is alaposan le voltak hûlve. Ez is segített valamit,és a leejtett sín könnyebben eltörött.Amíg mi a vaskonstrukciókat készítettük, a betonozó brigádokaz alapokon dolgoztak. Kiásták a gödröt, mi beállítottuk a mostmár pillérnek nevezhetõ hosszú vassínt, és õk körülöntötték betonnal.Eleinte kézi erõvel állítgattuk föl a pilléreket. Késõbb kétkarúcsörlõk segítségével. Így már valamivel könnyebb volt a munka.Aztán a nagy cukorfinomító tartályokat szerelték rá a pillérekre. Atartályokat készen, Romániából hozták, a villanyberendezéseketpedig Magyarországról. Úgy beszélték, hogy az oroszok, amit csakértek, mindent elhoztak, ami elmozdítható volt, „ajándékba” a romántestvérektõl, s úgyszintén a „legyõzött” Magyarországról.Egy alkalommal elvittek bennünket vagonokat kirakni az állomásra.Egy teli vagon villanymotort. A sínek mellett állt egy nagyrakás szénpor, arra kellett rárakni a villanymotorokat, óvatosan,nehogy eltörjenek, megsérüljenek. Mi viszont nemigen kíméltük118