Szeretnék május éjszakákon...

ánat- és örömkönnyeket fakasztottak a szemekben, amelyeknekforrása a szívekben buzgott. Onnan eredtek, és folytak alá azarcokon…•Ötvenhárom év múlt el azóta, hogy hazaértem!…Istenem, mily hosszú idõ! Szemeimbõl ismét kicsordulnak akönnyek… Mert édesapám, édesanyám, három testvérem, a szomszédok,a gyermekkori barátok – már mind elköltöztek az örök hazába…Egyedül én élek közülük… Talán azért, hogy elmondhassam akálváriámat!? Most végre elmondhattam.Maradjanak meg emlékként – miután én is a sírba szálltam…Álljon még itt azoknak a neve, akikkel együtt vonultam be katonának,akikkel együtt szolgáltam, szenvedtem a fronton, a fogolytáborokban,akik a szülõföldemrõl indultak el, és akikkel hazakerültem.Tóth József, Felsõtúrról – a fronton halt meg, a Lengyel-Kárpátokban.Szabó János, Felsõtúrról – hazakerült, itthon halt meg.Pásztor Pista, Ipolyságról – itthon halt meg.Polyák Jani bácsi, Szalatnyáról – itthon halt meg.Siró Feri cigányprímás, Szalatnyáról – itthon halt meg.Prokos Józsi, Felsõszemerédrõl – itthon halt meg.Bali Lajos, Ipolyviskrõl – itthon halt meg.Varga Pali, Horvátiból – itthon halt meg.A legszomorúbb, hogy már mindannyian eltávoztak…Jó emberek, igaz barátok voltak.Egyikükre pár szóval visszatérek:Dénes Jóska világéletében vidám ember volt. Nagyon szépen tudotténekelni! Rengeteg magyar nótát, népdalt, katonadalt ismert.Néhány évvel hazaérkezésünk után, az 1950-es években megalakulta Csemadok, megindult a színjátszás. Jóska szívesen szerepelt öregedõfejjel is a színdarabokban, a nótaesteken, az Ipolysági járás Csemadokrendezte dal- és táncünnepélyein. A fogolytáborokban is feltaláltamagát örökké vidám természetével. S hadd szóljak arról is, mikéntakart engem megházasítani a fogolytáborban:180