Szeretnék május éjszakákon...

Szülõfalunk történetébõlPéli Jánosnak és e sorok írójának a szülõfaluja KISTOMPA. Korábbitörténetérõl máshol már szóltunk; arról, hogy e vidékenmintegy 6000 évvel ezelõtt is éltek már emberek. Biztos, hogy anagy népvándorlás idején is, de ezekrõl nincsenek írásos adataink.A község és vidéke történetét írásos dokumentumok a XI. századóta õrzik. (Pl. a szomszédos Gyerkét, Pereszlényét, Palástét1156-ból.)Szülõfalunkról, már mint létezõ községrõl, a máig fennmaradtdokumentum 1332-bõl való. Ebben a község nevét TERRA TOM-PA névalakban találjuk. A késõbbiekben pedig THOMPAHÁZA1338-ból, TOMPAFALUA 1416-ból, TOMPAFALVA 1430-ból.1454-ben TOMPA, 1474-ben THOMPA. Végül 1500-tól TOMPA,egészen 1898-ig. Néhány adatból tudjuk, hogy amikor 1552-ben atörökök elfoglalták vidékünket (DRÉGELY várának bevételeután), Tompa község csaknem teljesen elpusztult, Annyira, hogy az1664. évi török adóösszeírásban mint adózó község s annak lakosainem is szerepelnek.Mivel Tompa a Budát Krakkóval összekötõ fõút mellett fekszik,gyakran volt kitéve csatáknak, fosztogatásoknak. Így kész csoda,hogy egyáltalán megmaradt.Édesapám, Tipary István községi krónikájának megmaradtfoszlányaiból már adataink vannak a török idõkbõl, az 1848–1849-esszabadságharcról és az I. világháborúról.Amikor 1898-ban felépült a Korponát Ipolysággal összekötõHont Vármegyei Helyérdekû Vasút, amelyet a MÁV gondozásábanadtak át, a község nevét KISTOMPÁRA változtatták, mivel azakkori Magyarországon már volt egy TOMPA nevû vasútállomásBács-Bodrog megyében. Ez a névalak maradt 1920-ig, illetve Csehszlovákiamegalakulása után 1925-ig szlovákul is MALÁ TOMPA,ami Kistomát jelent. 1925-tõl lett újra TOMPA. Majd 1948-tólszlovákra lefordítva TUPÁ.24