Szeretnék május éjszakákon...

gyak, kõ- és csonteszközök, csontvázak igazolják, hogy itt mintegy6000 évvel ezelõtt már éltek emberek.A nagy népvándorlás törzsei is végigvonultak vidékünkön. Sitt élnek a máig fennmaradt és itt le is telepedett nemzetségek.Fennmaradtak az Attila vezette hunok ivadékai, valamint ahonfoglaláskor vagy korábban betelepült magyarok. Bizonyítékkénta települések a hét magyar törzs névváltozatait viselik. Nyék,Balassagyarmat, Hontfüzesgyarmat, Kõhídgyarmat, Salgótarján,Diósjenõ, Ipolykeszi, Kõkeszi, Kiskeszi stb. A többi község magyarnevei is azt igazolják, hogy ezek lakosai jó ezer éve az itt letelepedettõsök ivadékai. Megõrizték nemcsak a nyelvüket, hanem településeikõsi neveit is.Késõbb, fõleg a törökök kiûzése után, telepedtek az itteni lakosokközé németek, majd Trianont követve szlovákok.Településeink õsi neveit máig õrzik a fennmaradt írásos emlékeka XI–XII. századból.A közeli településekrõl néhány mondatban:Vidékünk központja Ipolyság, mezõváros, majd város. A XIX.század elejétõl Hont vármegye székhelye, egészen 1923-ig, a megyemegszüntetéséig. Ennek keretén belül pedig az Ipolysági járásnakis székhelye volt 1960-ig.Közvetlenül az Ipoly jobb partján találhatók: Tesmag, Hídvég(egykor Hont vármegye székhelye), Ipolynagyfalu és továbbiközségek a várostól keletre. Nyugatra találhatók: Gyerk, Visk,az Ipoly jobb partján, és Pereszlény az Ipoly bal partján. EzekTrianon óta mind Csehszlovákiához tartoznak. Az Ipoly bal partján,Magyarországon maradt települések: Hont, Drégelypalánk,Parassapuszta (egykor Ipolyság határában), Bernecebaráti, Kemenceés a továbbiak.A Korpona patak mentén, Ipolyságtól északra vannak: Kistúr,Középtúr, Felsõtúr, Palást, s kissé keletebbre Ipolyfödémes.A Selmec patak völgyében pedig: Kistompa, Horváti, Felsõszemeréd,Egeg és Szalatnya. Kissé nyugatabbra van Alsószemerédés Deménd, Százd és Hévmagyarád. Ezen községek lakosaitaz Ipoly mindkét oldalán évszázados baráti és rokoni kapcsolatok20