Az építkezésen minden vasbeszerelést mi végeztünk. Mégpedigkézi erõvel! Igaz, hoztak egy autogén vágót, amellyel hegeszteni islehetett. Dolgoztak velünk orosz építõmunkások is, de ezzel egyiksem tudott bánni. A német foglyok viszont igen! Átvették a vágóhegesztõt,és õk dolgoztak vele.Amíg ezt nem kaptuk meg, addig kézzel vágtuk, fûrészelgettüka vaselemeket-síneket. Azok ilyen I alakúak voltak. Majd hoztak nekünkegy karbid vágót is. Ezt meg egy magyar társunk vette kezelésbe.Õ amolyan „ezermester” volt, sok mindenhez értett. S amiheznem, valahogy rájött, hogyan lehet használni, dolgozni vele.De még visszatérek az elõzõ munkamódszerekre, hogy mikéntdolgoztunk, amikor nem kaptuk meg ezeket a szerszámokat. Voltakolyan nagy hidegvágóink; úgy néztek ki, mint egy nagy kalapácsnyéllel. A fejének az egyik vége hegyes, a másik lapos volt. A hegyesvégét ráillesztettük a vassínre, a másik emberünk pedig egymég nagyobb vaskalapáccsal nagyokat csapott rá. Amikor már valamennyiresikerült bevágni a vasat, akkor egy rövidebbet keresztbetettünk alája. A bevágottat hatan felemeltük, amilyen magasracsak tudtuk, majd ráejtettük az aláhelyezettre. A 20-25 fokos hidegbena vasak is alaposan le voltak hûlve. Ez is segített valamit,és a leejtett sín könnyebben eltörött.Amíg mi a vaskonstrukciókat készítettük, a betonozó brigádokaz alapokon dolgoztak. Kiásták a gödröt, mi beállítottuk a mostmár pillérnek nevezhetõ hosszú vassínt, és õk körülöntötték betonnal.Eleinte kézi erõvel állítgattuk föl a pilléreket. Késõbb kétkarúcsörlõk segítségével. Így már valamivel könnyebb volt a munka.Aztán a nagy cukorfinomító tartályokat szerelték rá a pillérekre. Atartályokat készen, Romániából hozták, a villanyberendezéseketpedig Magyarországról. Úgy beszélték, hogy az oroszok, amit csakértek, mindent elhoztak, ami elmozdítható volt, „ajándékba” a romántestvérektõl, s úgyszintén a „legyõzött” Magyarországról.Egy alkalommal elvittek bennünket vagonokat kirakni az állomásra.Egy teli vagon villanymotort. A sínek mellett állt egy nagyrakás szénpor, arra kellett rárakni a villanymotorokat, óvatosan,nehogy eltörjenek, megsérüljenek. Mi viszont nemigen kíméltük118
õket. Hajigáltuk egymásra, rakásra. Volt is olyan, amelyik összetört.De az nem számított! Az volt a fontos, hogy üres legyen a vagon.Az orosz õreink nem álltak állandóan felettünk. Így hát nembántunk kesztyûs kézzel a rakománnyal.•Amikor már beszereltük a tartályokat is, befejezõfélben volt a cukorgyárépítése. A német társainkat elvitték egy másik lágerbe,más építkezésre. Máshol volt szükség a szaktudásukra! Hiányoztaknekünk, a fiatal mérnöktõl már néhány szót, mondatot is megtanultamnémetül.Ezután átszervezték a brigádunkat is. Egy magyar hadifogolytársunklett az új brigádvezetõnk. Gazsó Károly volt a neve, aki civilbenszabómester volt. Ennek dacára olyan ügyesen tudta a nagykalapácsotforgatni, ütni a vasat, hogy az oroszok csak bámulták.De azért volt egy orosz mesterünk is.Egyik nap öt orosz tiszt jött ellenõrizni bennünket, meggyõzõdniróla, jól végeztük-e a munkát, a tervek szerint és idõben-e?Mindannyian finom fehér ruhákban voltak, elegánsan kiöltözve.Amikor elmentek, a mi mesterünk megkérdezte az orosz mestert,Pavol Harkovszkit:– Pavlo, ti takí tovaris, ako tí drugí?Erre õ köpött egy nagyot, elkáromkodta magát a szokásosorosz káromkodással. Szidta az anyjukat:– J . . . . tvoj matyi! Eto vszo jud!Valahol a Volga mentén élt egyszeregy kisleány…A munka és az ebédszünetek mindennap egyformán folytak a szokottmedrükben…Az egyik napon, amikor bejelentették az ebédszünetet s oroszmesterünk felment az irodájába, hogy ott megebédeljen, mi, fog-119
- Page 1 and 2:
Tipary LászlóSzeretnékmájus éj
- Page 3 and 4:
Tipary LászlóSZERETNÉK MÁJUSÉJ
- Page 5 and 6:
ElõszóTipary László immár a ne
- Page 7:
Csemadok járási, kerületi, valam
- Page 10 and 11:
10Péli János elsõ katonafényké
- Page 12 and 13:
Mindent elviseltek volna, ha továb
- Page 15:
Elsõ rész15
- Page 18 and 19:
A Péli családrólA kistompai Pél
- Page 20 and 21:
gyak, kõ- és csonteszközök, cso
- Page 22 and 23:
de piros lesz, ha nem kapunkmindent
- Page 24 and 25:
Szülõfalunk történetébõlPéli
- Page 26 and 27:
Az 1930-as években sokszor órák
- Page 28 and 29:
ól, a keresztutaknál éjfélkor m
- Page 30 and 31:
A faluban egymással szemben állot
- Page 32 and 33:
Apó dala nem hallatszik,réges-ré
- Page 35:
Második részPéli János visszaem
- Page 38 and 39:
gények is összeverõdtek az utcá
- Page 40 and 41:
Szegény Rózsikának, és sokaknak
- Page 42 and 43:
maslira kötötte. A szalagok vége
- Page 44 and 45:
Nem lehetek, én rózsám,mert herv
- Page 46 and 47:
latok motoszkáltak. Nemsokára el
- Page 48 and 49:
Megérkeztünk Budapestre, ahol a m
- Page 50 and 51:
Én az utolsók között álltam a
- Page 52 and 53:
tarlórépák voltak! Többen kihú
- Page 54 and 55:
valaki valamit kért vagy kérdezet
- Page 56 and 57:
Horthy Miklós katonája vagyokÁte
- Page 58 and 59:
És belekerültünk a háborúba…
- Page 61 and 62:
ancs, hogy vissza a saját laktany
- Page 63 and 64:
la végig alá van aknázva - a par
- Page 65 and 66:
vitték. De elõbb a szanitéceink
- Page 67 and 68: egyik nyíláson lõttek a golyósz
- Page 69 and 70: nem muszka földön jártunk, hanem
- Page 71 and 72: lem? Otthagytam a vonalat! Talán a
- Page 73 and 74: hetett se több, se kevesebb. Regge
- Page 75 and 76: annyira részeg volt. Szerencsére
- Page 77 and 78: Erre még õ megjegyezte:- A hábor
- Page 79 and 80: Az oroszok propagandahadjárataAz o
- Page 81 and 82: is ástuk itt magunkat. A golyósz
- Page 83 and 84: mert úgy vélték, a háború elve
- Page 85 and 86: Muszka földrõl lassan jár a post
- Page 87: Harmadik rész87
- Page 90 and 91: Ki tudja, merre, merre visz a végz
- Page 92 and 93: egy pár ócska vászoncipõt. Hát
- Page 94 and 95: Ilyen gondolatok keringtek a fejemb
- Page 96 and 97: A fõbb orosz parancsnokokon kívü
- Page 98 and 99: az autón maradt, mi meg mellette
- Page 100 and 101: Késõbb, a háború után jött az
- Page 102 and 103: vészárkok ásása. Ezek segédlet
- Page 104 and 105: Ez a szép katonanóta már csak az
- Page 106 and 107: Én magam is igyekszem neveket eml
- Page 108 and 109: pülõgépek. 23-án éjjel egy ór
- Page 110 and 111: munkán voltak. Mivel már nagyon s
- Page 112 and 113: ért! Utána mentünk csak vissza a
- Page 114 and 115: gyõzik a Szovjetuniót, akkor Ukra
- Page 116 and 117: Amikor beértünk a kórházba, les
- Page 120 and 121: lyok, ahol lehetett, leültünk kic
- Page 122 and 123: A nagysága aztán illedelmesen, sz
- Page 124 and 125: Hát rákezdtem:Balalajka sír az
- Page 126 and 127: E hétköznapi emberek minduntalan
- Page 128 and 129: Dolgoztunk hát, és sok minden meg
- Page 130 and 131: az mehetett dolgozni! Akinek már c
- Page 132 and 133: kor olyan tíz métert befedtünk,
- Page 134 and 135: És még ez a nóta is:Ott, ahol é
- Page 136 and 137: unkban mézet szoktunk így kóstol
- Page 138 and 139: - Davaj! Davaj!Az orosz „davaj”
- Page 140 and 141: zoga épületben 40 centiméteres h
- Page 142 and 143: A szovjet emberek lelkesen „ünne
- Page 144 and 145: Két nyelven egyszerre, de egy szí
- Page 146 and 147: Minket is, mindannyiunkat kirendelt
- Page 148 and 149: gyar kenyér, amilyet édesanyánk
- Page 150 and 151: le, amikor nem sejtettük, hogy nem
- Page 152 and 153: „Fújja a szél, fújja,hazafelé
- Page 154 and 155: jött, gyalogolt hazafelé, Felsõs
- Page 156 and 157: gára, örömében, hogy megszabadu
- Page 158 and 159: Ahogy mondom: jöttek és mentek a
- Page 160 and 161: 160
- Page 162 and 163: Elmondtam, hogy nem tudok róla sem
- Page 164 and 165: Ám a kapott hír óta a fogolytáb
- Page 166 and 167: Kirohantunk a házból és meg sem
- Page 168 and 169:
tuk a betonágyat is! Hiszen ennél
- Page 170 and 171:
- Szervusz, Jani!És ezzel elvált
- Page 172 and 173:
Civilekkel keveredve utaztunk a von
- Page 174 and 175:
ázták, hogy már elhagytuk a ház
- Page 176 and 177:
Mentünk föl a kertjükön át a h
- Page 178 and 179:
Újra itthonMár kezdett virradni
- Page 180 and 181:
ánat- és örömkönnyeket fakaszt
- Page 182 and 183:
za bátyánk volt a munkástoborzó
- Page 184 and 185:
PostscriptumSok szép és fájó, r
- Page 186 and 187:
És õsszel, ha fecske, gólyamessz
- Page 188 and 189:
egy új magyar szöveget írtak a d
- Page 190 and 191:
HARMADIK RÉSZSzékely himnusz 89Ki
- Page 192 and 193:
Tipary LászlóSzeretnék május é