Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

törökellenességgel szemben az osztrákellenesség került előtérbe. Garasaňin szerb
miniszterelnök bizalmi embere, Antonije Oresković a magyar emigránsokkal folytatott
tárgyalások után tervezetet készített egy Szerbiában, Horvátországban, Boszniában és a
Határőrvidéken egyidejűleg kirobbantandó felkelésről, amely a magyarok és olaszok
Ausztria elleni háborújához kapcsolódott volna. A felkeléshez, amelynek tervét Türrön
keresztül 1863 végén eljuttatta Torinóba, anyagi támogatást kért az olasz kormánytól. 409
1864 nyarán pedig Garasaňin egy szerződéstervezetet is küldött Minghettinek. Szerbia az
Ausztria elleni háborútól nemcsak a Habsburgok birodalmának gyengülését várta, hanem a
szerbek törökellenes harcaihoz nyújtott támogatásban, és a magyarországi szerbek
helyzetének javításában is reménykedett. 410
2. A Nedeczky- és a Beniczky-féle szervezkedés lelepleződését követő hónapok
Magyarországon és az emigrációban
Az 1864 márciusában történt elfogatásoknak nemcsak az emigrációban, de a
hazában is gyorsan híre ment, annak ellenére, hogy a sajtó meglehetősen szűkszavúan
foglalkozott az üggyel. Elsőként a hivatalosnak számító Sürgönyben jelent meg egy írás
március 17-én arról, hogy a fővárosban a rendőrség leleplezett egy szervezkedést, amelyről
már régebb óta tudott. A cikk szerzője beszámolt arról is, hogy „becsempészett fegyverek,
proclamatiók, s a loyalis és békés polgárok terrorizálására célzó fenyegető levelek”
lefoglalására került sor. Sem a szervezkedés konkrét céljait, sem a letartóztatottakat nem
nevezte meg az írás. Egyedül Almásy részvételére tett egyértelmű utalást, de azt is a név
megírása nélkül. 411 A határozati vezérkar lapjának számító Magyar Sajtó március 18-án
szó szerint közölte a Sürgöny előző napi cikkét, 412 míg a Deák-párti Pesti Napló egyáltalán
nem tett említést az eseményekről. Kecskeméthy Aurél, Pálffy Móric utasítására az április
6-án megjelenő Sürgönyben erősen támadó hangvételű cikkben kritizálta a Pesti Naplót
409 Minden bizonnyal ezért igyekezett előmozdítani az olasz kormány a Csáky–Komáromy-féle bizottmány
és a szerbek megegyezését 1863/64 fordulóján. L. „A magyar emigránsok és az olasz kormány 1863/64
fordulóján” c. fejezetet.
410 KOVÁCS E., 1977. 450-472.; RESS, 1988. 496-516.
411 Sürgöny, 1864.a. „Legújabban azonban sajnosan kelle tapasztalni, hogy akadtak magyar emberek, kiket
legkegyelmesebb Urunk királyunk csak nemrégen szabadsággal, vagyonuk visszaadásával legméltóbb hálára
kötelezett.” – írta a lap, Almásyra célozva. A cikk szerzőjének a kortársak közül sokan Kecskeméthy Aurélt
tartották, de ő ezt naplójában tagadta, igen „plumpnak” nevezve az írást. (KECSKEMÉTHY, 1909. 167-169.)
– Vö.: BERZEVICZY, 1922–1936. IV. 96-97.
412 Magyar Sajtó, 1864.a.
104