Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Somogyi-féle szervezkedés áprilisi proklamációjához. 274 Wagner János a Trattner–Károlyi
nyomda művezetője pedig feljelentette Sógor György betűszedőt, mert illegális munkán
kapta. Sógor a Jámbor–Somogyi-féle csoporthoz tartozott, ezért a rendőrség házkutatást
tartott a két vezetőnél. Miután megtalálták náluk az áprilisi proklamációt, elfogták őket,
majd társaikat is. 275 Gelich időközben feljelentette Vidacsot és Sebest, 276 így náluk is
házkutatásra került sor. A rendőrség ezúttal semmilyen terhelő bizonyítékot nem talált,
mégis letartóztatta őket. 277 A hatóságok tisztában voltak vele, hogy két egymástól
független szervezkedés zajlott az országban, de végül csak a proklamáció szerzőit tudták
egyértelműen azonosítani. Így történhetett meg, hogy miközben Jámbort és Somogyit
halálra ítélték, Vidacsot és Sebest néhány hónap múltán szabadon engedték. 278
Kossuth júliusban Vidacs Józseftől értesült a letartóztatásokról, és bár súlyos
csapásnak nevezte azokat, arra buzdította a hazaiakat, hogy nevezzenek ki új vezetőt,
illetve, ha feloszlott a bizottmány, alakítsanak újat. Mivel a rendőrség nem tudta teljesen
felszámolni a Vidacs-féle szervezkedést, a volt kormányzó hazai háttere nem szűnt meg.
Vidacs Józseffel továbbra is levelezett, 279 és miután az otthoniak nem jelöltek ki új
személyt a bizottmány élére, ősszel ő maga küldött egy vezetőt Nedeczky István
személyében.
cs.) Többségüket a kihallgatás után szabadon bocsátották, Wolnhoffert és az agitációval gyanúsított Vaszilt
viszont a pesti katonai törvényszék elé állították, amely végül 1864 márciusában felmentette őket. (MOL D
191. 1864: 543., 2114.) Vaszil Ferenc a szabadságharc idején főhadnagyi rangot ért el, később szolgabírósági
írnok lett Makón.(BENEDEK GÁBOR, 2003. 412.) 1861-ben a Csanád megyei honvédegylet pénztárosa volt
(HL VI. 15. 39. d.), ami megerősíti a Vidacs- (majd Nedeczky-)féle szervezkedés és a volt honvédegyletek
közötti szoros kapcsolatot.
274
MOL D 185. 1863: 595.
275
HL IV. 19. 124.cs. – vö.: SZAKÁCS, 1972. 113.
276
STEIER, 1924. 710.
277
MOL D 185. 1863: 828. Pálffy Móric helytartó Forgách Antal kancellárhoz intézett levele szerint
Vidacsot „nem eléggé igazolt magaviselete s tettei” miatt tartóztatták le. – vö.: SZAKÁCS, 1972. 113. A
rendőrség tudott „a gyártulajdonos Vidacs” emigrációs kapcsolatairól (MOL D 191. 1863: 3759.), a
Beleznayhoz írt levél szerzőjét azonban nem tudta azonosítani (MOL D 191. 1863: 10 953.). Vidacsot, mint
az emigrációval kapcsolatot tartó személyt, a rendőrségi iratok együtt emlegették Almásyval, a Károlyiakkal,
Ivánkával és Maróthyval (vö.: 237. l.), ami arra utal, hogy nem voltak tisztában az emigráció belső
viszonyaival.
278
MOL D 191. 1863: 11 820. – vö.: SZAKÁCS, 1972. 115.
279
MOL R 90. 4186. Vidacs József–Kossuth, 1863. aug. 1., uo. 4196. Vidacs József–Kossuth, 1863. szept. 5.
75