Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

minden bizonnyal sokkal inkább szívügyének érezte az Ausztria elleni háborút, mint
felettesei. A tervezgetéseknek végül az olasz–osztrák fegyverszünet megkötése vetett véget
augusztus 12-én. Kossuth másnap táviratban közölte Türrel, hogy mindennek vége, a béke
megkötéséig mégis a szervezkedés fenntartására utasította a tábornokot. 743 A volt
kormányzó azonban ekkor már nem bízott a reményeinek teljesülésében, 744 nemcsak a
nemzetközi körülmények kedvezőtlenre fordulása miatt, de azért is, mert az előző hetekben
hiába várt a magyarországi felkelés kirobbanására.
6. Magyarország az 1866. évi háború idején
Az 1866. évi háború a kormányzati intézkedéseken keresztül azonnal éreztette
hatását Magyarországon. A birodalom többi részéhez hasonlóan itt is sorozások kezdődtek,
és június 26-án Ferenc József elnapolta az országgyűlést. Mivel a königgrätzi csata után az
ausztriai kórházak megteltek, július első felében nagy számban szállítottak sebesülteket
Pestre is, 745 ami nyilvánvalóvá tette a magyar közvélemény számára a veszteségek óriási
mértékét. Az udvar számított arra, hogy porosz seregek törhetnek be az ország északi
részére, ezért az uralkodó Észak-Magyarország királyi biztosává nevezte ki Forgách Antal
grófot, a korábbi magyar kancellárt. Forgách már másnap értekezletet tartott Pozsonyban
az északi területeken állomásozó katonaság parancsnokainak és a megyei főnököknek a
részvételével. Határozat született arról, hogy az egyes községek vagyonosabb polgárai
közül 10-20 főt felfegyvereznek, és utasítanak a katonaság és a híradás segítésére, valamint
a lakosság megnyugtatására. 746 Július 20-án Forgách levelet írt a helyi birtokosokhoz,
amelyben a közbiztonság fenntartásának és a vagyon védelmének jelentőségét
hangsúlyozta, és erre hivatkozva felszólította a címzetteket, hogy vadászaikat és
cselédeiket küldjék ki a határba az ellenség esetleges rablásainak megakadályozására. 747
Az udvar ugyanakkor nemcsak a porosz betöréssel, de a magyarországi felkelés és a
magyar–délszláv–román együttműködés lehetőségével is számolt. A rendőrségnek
743 DDI VII. 231. Kossuth–Türr, 1866. aug. 13.
744 „Armistice signé entre Italie et Austriche. Tout est fini de ce côté.” – írta Türrnek (DDI VII. 231.
Kossuth– Türr, 1866. aug. 15.). Giacomo Dina, olasz parlamenti képviselő, aki éppen ekkoriban egy
alkalommal együtt utazott a vonaton Kossuthtal, azt írta Michelangelo Castelli szenátornak, hogy a magyar
emigráció vezetője már nem reménykedik a magyar felkelésben. (CARTEGGIO CASTELLI, 1891. 149.
Dina–Castelli, 1866. aug. 18.)
745 DDI VII. 51. Scovasso–Visconti-Venosta, 1866. júl. 7.
746 MOL D 288. Jegyzőkönyv, 1866. júl. 19. – vö.: SASHEGYI, 1965. 389-390.
747 MOL D 288. „A birtokosokhoz”, 1866. júl. 20. – vö.: SASHEGYI, 1965. 389-390.
174