Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

várható költségeket. Nedeczky március elsején közölte a fentieket Kossuthtal, 352 aki ezt
követően kezdett Helfy segítségével pénzgyűjtésbe.
Asbóth nem sokkal később meglátogatta Beniczkyt, aki felvázolta neki a
gerillasereg felfegyverzésének tervét. 353 A Beniczky-féle szervezkedésről valószínűleg
Nedeczky beszélt Asbóthnak. 354 Könnyen lehet, hogy ugyanakkor Asbóthnak a Nemzeti
Körben kötött ismeretségei révén más forrásból is volt tudomása Beniczkyék
tevékenységéről. Sőt, az sem zárható ki, hogy Beniczky őt is megpróbálta beszervezni,
hiszen ő is tagja volt az 1860-ban összeírt parancsnoki karnak. A februárban vagy március
elején körvonalazódó elképzelések szerint Beniczky lett volna a gerillaharc katonai
vezetője, míg Asbóthot, akit Kossuth eredetileg a katonaság élén akart látni, az alsómagyarországi,
Máriássy Jánost pedig a felső-magyarországi seregek irányításával bízták
meg. 355 A Nedeczky-féle szervezkedés tehát egy idő után összefonódott a vele
párhuzamosan zajló, a Klapka–Csáky–Komáromy csoporthoz kötődő Beniczky-féle
szervezkedéssel.
A Klapka, valamint Csáky és Komáromy által kötött megállapodás értelmében a
pesti bizottmány vállalta az országba érkező fegyverek raktározásának és szétosztásának
lebonyolítását, a titkos hadsereg megszervezését, rendszeres postai és futárszolgálat,
valamint nemzetőrség létrehozását, továbbá a Bécs-ellenes hangulat felerősítését a
magyarok és a nemzetiségek körében. 356 Klapka körülbelül 80 ezer fegyver beszerzését
tervezte, 357 Komáromyéknak tehát igen jelentős létszámú hadsereg felállításáról kellett
gondoskodniuk. Csáky 1863 végén egy ideig Magyarországon tartózkodott, 358 és ekkor
352
LUKÁCS, 1955. 340.
353
Asbóth Lajos 1864. február 28-án jelentést tett a titkosrendőrségnek Beniczkyvel való megbeszéléséről.
(STEIER, 1924. 712.) Asbóth Beniczkyvel való találkozásáról egy több mint két évvel később keletkezett
levél is beszámol. A levelet Ludvigh János írta Kossuthnak, neki ugyanis akkor jutott tudomására, hogy a
szervezkedést Asbóth adta fel, és ezt az értesülését megosztotta a volt kormányzóval is. A levél szerint
Asbóth, Beniczkynél történt látogatása után Almásyhoz is elment, de az nem fogadta őt. (MOL R 90. 4402.,
Ludvigh–Kossuth, 1866. máj. 20.) Az Almásynál történt látogatásról Asbóth János is ír, ő azonban nem
említi annak kudarcát. (ASBÓTH-CSALÁD, 1888. 167-180. Asbóth János feljegyzése.)
354
ASBÓTH-CSALÁD, 1888. 167-180. Asbóth János feljegyzése.
355
ASBÓTH-CSALÁD, 1888. 165-166. Asbóth Lajos feljegyzése.
356
Klapka erről az olasz külügyminiszternek számolt be 1864 februárjában. (DDI IV. 519-521. Klapka–
Visconti-Venosta, 1864. febr. 18.)
357
Klapka a következőképpen képzelte el a fegyverek beszerzését: 20 ezer puskát Bécsben, 15 ezret
Svájcban, 5 ezret Angliában kívánt megvásárolni. 20-25 ezer puskát remélt az olasz kormánytól, 2000-et
pedig a Lengyel Nemzeti Kormánytól. Reménykedett abban is, hogy Cuza visszaadja az általa 1859-ben
lefoglaltatott 20 ezer puska felét (a másik felét az 1859. évi szerződésre hivatkozva megtarthatta), és
ugyancsak 10 ezer fegyvert várt Mihály, szerb fejedelemtől is. (BORSI-KÁLMÁN, 1984. 169-176)
358
Komáromy egy Cerrutihoz írt levelében utalt rá, hogy barátja nemsokára friss hírekkel fog visszatérni
Magyarországról. (MAE ASD Moscati VI/215. /tisztázat/, MOL R 296. 11. t. /fogalmazvány/ Komáromy–
91